Svédországban például sosem látott mértékben lőtt ki a hadiipar.
Az orosz–ukrán konfliktus miatt kibontakozó európai hadiipari reneszánsz egyik legszebb példája a svéd Örnsköldsvik városában működő Hägglunds, amely a brit BAE Systems tulajdonában áll. A cég a XIX. század végén még bútorgyártással foglalkozott, majd járműtervezéstől és kivitelezéstől jutott el a páncélozott harcjárművek fejlesztésééig. A Reuters külön összeállításban foglalkozott azzal, hogyan jutott el a leépítésekkel küzdő cég napjainkra a csőd széléről a milliárdos extraprofitig – hála a 2014 óta egyre feszültebbé váló, majd 2022-ben robbanásig jutó helyzetnek.
Ezt is ajánljuk a témában
A német gazdaság történetének egyik legdrámaibb fordulata zajlik: a hagyományos ipari megrendelések összeomlása miatt a korábbi civil óriásvállalatok, köztük az autóipar szereplői, tömegesen állnak át fegyvergyártásra. Németország harcra készül.
A hidegháború utáni leszerelési hullám súlyosan érintette a vállalatot: 2012-ben a frissen kinevezett vezérigazgató, Tommy Gustafsson-Rask kénytelen volt elküldeni a dolgozók egyharmadát.
A fordulat a Krím 2014-es annektálása után kezdődött. Mint fogalmazott:
Azt hiszem, ekkor láttuk először, hogy valami elindul.”
Az igazi áttörés azonban közvetlenül a 2022-es invázió előtt jött:
A néhány százmillió dolláros rendelésállományról mára 8 milliárd dollárra ugrottunk. Ez hatalmas fejlődés.”
A cikk megjegyzi:
a svéd fegyverexport 2015 és 2025 között több mint háromszorosára nőtt.
A Hägglunds az elmúlt években 300 millió dollárt fordított kapacitásbővítésre, és már egy harmadik gyártósort indításán dolgozik, hogy lépést tudjon tartani az igényekkel:
így a cég a város néhány éven belül legnagyobb munkaadójává vált.
A növekedés kulcsa a CV90 gyalogsági harcjármű, amelyből eddig
A jármű először Afganisztánban aratott sikert, most pedig Ukrajnában is bizonyított.
Gustafsson-Rask a Reutersnek azt is felidézte, hogyan mondott neki személyes köszönetet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök:
Megölelt, és azt mondta: a CV90-ek megmentik a katonáink életét, ettől még most is libabőrös leszek.”
A darabonként mintegy 10 millió dollárba kerülő járművet tíz európai ország vásárolta meg, és a rendelések csak sorjáznak a brit leányvállalathoz.
Svédország, amely 2024-ben csatlakozott a NATO-hoz, ma már az EU hetedik legnagyobb fegyverexportőrének számít. Ebben pedig komoly szerepe van a meglehetősen ironikus elnevezésű Svéd Nemzetközi Békekutató Intézet think tank-nek.
Ilyen szintű iparági bővülés mellett nem csoda, hogy sem a cégek, sem azok az európai országok nem érdekeltek az ukrajnai békében, amelyekben ezek a vállalatok munkahelyeket és GDP-növekedést biztosítanak.
Ezt is ajánljuk a témában
Marta Kos szerint az ukránok „a demokrácia arzenálját” építik.
***
Fotó: CV90 / Wikipédia
Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.
Egyre rosszabb helyzetbe kerül Ukrajna.
Csakhogy ez így mindenképp kevés lesz Kijevnek, akárcsak az EU-nak.
Mind Brüsszelnek, mind Kijevnek csalódást okozhat a leendő magyar miniszterelnök.
Képviselőket fizethettek le a szavazatukért Zelenszkij emberei.
Jürgen-Joachim von Sandrart szerint az, hogy „ez nem a mi háborúnk”, korunk egyik legostobább mondatai közé tartozik.
Az ukrán parlament vizsgálóbizottsága feltárta, milyen embertelen körülmények között tartottak fogva embereket az ungvári toborzóközpontban.
Csütörtökön megnevezték a leendő 16 tagú Tisza-kormány utolsó két miniszterét is.
Páratlan élmény. A szurkolók már hangolnak Sallai Rolandék bajnoki címére.
