Recesszióba lökheti az európai gazdaságot az olajembargó

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője a Világgazdaságnak nyilatkozott az Oroszországgal szembeni EU-s olajembargót illetően. Azonnal megérezné a magyar gazdaság az orosz olajról való leválást. A lakossági részről magasabb infláció, alacsonyabb fogyasztás lenne a következménye, összességében pedig a gazdaság versenyképességének visszaeséséhez vezetne, hiszen jelentősen megdrágítaná a termelést – mondta a lapnak Regős.

A szakember kifejtette, egyelőre nem is az a fő kérdés, hogy mennyibe fognak kerülni az üzemanyagok, vagy mi lesz a rezsicsökkentés sorsa, hanem az, hogy egyáltalán lesz-e elegendő energiahordozó, amely biztosítja a gazdaság, benne a feldolgozóipar zavartalan működését. 

Hozzátette, hogy hosszú távon biztos, hogy az olajembargó magasabb árakkal járna, aminek nemcsak a lakossági árak szempontjából van jelentősége, hiszen az egész gazdaságra negatív hatást gyakorolna.

Mint arról beszámoltunk, Ursula von der Leyen szerdán ismertette az EU olajembargós csomagját. A Bizottság elnöke elmondta, az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is. Mindezt annak ellenére tette, hogy több uniós országnak – köztük Magyarországnak – mindezzel óriási gondot okozna. 

Ismert, hogy hazánk erőteljesen függ az orosz szénhidrogénektől, a nyers kőolaj 60 százalékát Oroszországból, a Barátság kőolajvezetéken keresztül importálja. 

Determináltság

A Világgazdaság hangsúlyozza, hogy a magyar olajtársaság százhalombattai és pozsonyi finomítói kizárólag uráli típusú nyersolajat tudnak feldolgozni, így az alternatív kőolajokra való átállás igencsak költséges és időigényes lenne. A helyzet komolyságát mutatja, hogy Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója a Telexnek adott interjújában már egyenesen úgy fogalmazott, hogy az olajtársaság megkezdte a felkészülést az embargóra, ugyanakkor hangsúlyozta, az EU-nak támogatnia kell az átállást, mivel a kőolajvezeték leállítása esetén a Molnak legalább 550 millió dollárra és három-négy évre lenne szüksége.

A Bizottság elnöke is elismerte, hogy „nem lesz könnyű” a leválás, de hangsúlyozta, el kell vágni ezt a gyökeret. Magyarországról és Szlovákiáról nem tett külön említést, pedig hazánk és északi szomszédaink lehetnek az embargó legnagyobb vesztesei. Egyes sajtóhírek szerint éppen ezért kapnánk a jövő év végéig haladékot.

Árrobbanás

Tarthatatlanná válna az árplafon egy azonnali leválás esetén az orosz olajról, ami további durva árrobbanást okozna nemcsak az olaj, hanem a finomított termékek piacán is – fejtette ki Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a VG-nek. 

A szakember elmondta, hogy átmenetileg üzemanyaghiány is felléphetne, ebben az esetben pedig a közlekedés nagy része leállna, így az sem lenne biztos, hogy az emberek el tudnának menni dolgozni, illetve az áruszállítás sem lenne biztosított. Hiába maximálták Magyarországon novemberben 480 forinton az üzemanyagok árát, egy ilyen döntéssel azonnal

Regős Gábor szerint ez biztosan felrobbantaná az inflációt, és nem a mostani 9-10 százalékos ütemre lehetne számítani, tehát egyből két számjegyű lenne az áremelkedés. 

Pánikreakciók

A Századvég elemzője emellett azt is kiemelte, hogy vélhetően erős pánikreakció alakulna ki a nyersanyagok piacán, ami további brutális drágulást okozna, másrészt a forint zuhanórepülésbe kezdene, így az infláció és az inflációs várakozások is jelentősen megnövekednének.

A Bankholding szakértője hangsúlyozta, hogy hatalmas ökológiai károkat okozna, ha a környezetre szinte ártalmatlan vezetékes szállítást át kellene állítani a nagyon szennyező tengerire. „Elvileg az Omisaljból induló Adria vezetéken nagyrészt pótolható lenne a kiesés, de teljesen nonszensz, hogy a tengeri szállítás kényszere miatt durván szennyezzük a környezetet” – magyarázta Suppan Gergely. 

Az kőolajra kivetendő európai szankció Oroszország számára nem igazán fájdalmas, az európai lakosságnak annál inkább az lesz – mutat rá elemzésében a Klimapolitikai Intézet. Hozzátették: az elmúlt hetek eseményeit elemezve azt látjuk, hogy az európai baloldali zöldlobbi véleményformáló szereplői az orosz-ukrán háborút használják fel céljaik elérésében, az ellentétes véleményen lévő szakértőket az orosz propaganda szószolójának bélyegezve.

Kompromisszum jöhet

A szankciós csomag elfogadása érdekében Brüsszel Magyarországnak és Szlovákiának kedvezményt ígért. Ez azt jelentené, hogy hazánk és északi szomszédunk egyaránt jóval több időt kapna az orosz energiahordozótól való függés megszüntetésére, amely akár felmentést is jelenthet az embargó alól.

Az EU vezetésének célja egyértelműen az, hogy elkerüljék a két ország vétóját, de nem tudni pontosan milyen új javaslattal állnak elő.

Nyitókép: Pixabay