A Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt szerdán ismertette a hatodik szankcióscsomag részleteit. Ezzel utat engedett az orosz kőolajimport leállítását szorgalmazó politikai véleményeknek – idézte fel a Klímapolitikai Intézet.
A jelek szerint
a Bizottság elfogadta a magyar szakmai érveket, így a MOL százhalombattai és pozsonyi finomítója tovább működhet orosz kőolajjal a 2023 végéig tartó átmeneti időszak végéig.
Az átállás költségei várhatóan több száz millió euróra rúgnak majd, ami az üzemanyagár-stopot követően tovább növelheti az üzemanyagok árát. A beruházásnak azonban annyi hosszú távú haszna biztosan lehet, hogy az orosz-ukrán háborút követően növeli majd a MOL nyersanyagbeszerzési mozgásterét és Közép-Kelet-Európa energia-szuveneritását.
Különbséget kell tenni az országok között
Európában az orosz olajtól való függőséget az Oroszországhoz való közelség, illetve a kőolaj fogadására alkalmas kikötő megléte, illetve hiánya határozza meg. A kőolajat importáló országokban az orosz beszerzés aránya a Bizottság 2020. évi adatai alapján: Finnország 84%, Litvánia 73%, Lengyelország 72%, Bulgária 63%, Magyarország 61%, Csehország 49%, Németország 34%. A számok mögé kell nézni azonban, hogy lássuk: a fenti brüsszeli adatok nem tükrözik hűen a valós kitettséget, ugyanis
meg kell különböztetni azon országokat, amelyek a minőség és kedvező ár miatt finomítanak orosz kőolajat, azoktól, ahol a finomító eleve az orosz nyersanyagra optimalizáltan épült meg.
Magyarország és Szlovákia az utóbbi csoportba tartozik, ebből kifolyólag olajiparuk az úgynevezett uráli típusú kevert, savanyú, kénes kőolajra rendezkedett be. Az oroszétól eltérő összetételű kőolaj használatára fel lehet készíteni a finomítókat, de az átállás szigorúan szabályozott protokoll alapján történő, időigényes és rendkívül költséges folyamat. Ursula von der Leyen elnök által az Európai Parlament előtt ismertetett tervezet az orosz nyersolaj importot hat hónapos távon, a finomított termékek behozatalát pedig az év végével tiltaná be az EU-ban, azonban elfogadva a magyar érveket további egy év haladékot adnak a MOL-csoportnak a finomítóik fejlesztésére.
A MOL-csoport három finomítóval rendelkezik, évente átlagosan 14-15 millió tonna kőolajat dolgoz fel. Nagyságrendileg 9 millió tonna az orosz kőolaj, ami a Barátság kőolajvezetéken érkezik, 1 millió tonna származik magyarországi és horvátországi kitermelésből, a fennmaradó adriai eredetű, tengeri olaj. Az utóbbi 4,5-5 millió tonnából, 3 millió tonnát Horvátországban dolgoznak fel (Rijeka), és 1,5-2 millió kerül az Adria vezetéken keresztül a százhalombattai finomítóba. A százhalombattai kőolajfinomítóban több évi fejlesztésnek köszönhetően már 35%-ban tengeri kőolaj is bekeverhető, hasonló fejlesztések a pozsonyi finomítón is eszközölhetők, ez csak idő és pénz kérdése.