Brüsszeli csúcstalálkozó: Orbán Viktor és az olajembargó lesz a középpontban

Az Index arról ír összefoglalójában, hogy Brüsszelben tartják ma hétfőn és holnap kedden az Európai Tanács rendkívüli ülését, amelyen az állam- és kormányfők az elhúzódó ukrajnai háborúról, az azzal járó súlyos gazdasági válságról, illetve az energiaellátás biztonságáról tárgyalnak.

emelik ki. A tanácskozás fő témája az EU-csúcson az Oroszország ellen tervbe vett hatodik szankciós csomag, emlékeztetnek, amelynek része lehet az Ursula von der Leyen által május elején beígért teljes körű olajembargó megvitatása. A bizottsági elnök a múlt héten már sokkal árnyaltabban fogalmazott, amikor azt mondta, hogy „nem szabad alaptalan várakozásokat kelteni”, és helyesebb elismerni, hogy a kérdés nem lesz napirenden a hétfő–keddi brüsszeli EU-csúcson. Az elnök szerint jelenleg még sok kérdést kell tisztázni a színfalak mögött, nem célszerű a csúcstalálkozót ezzel terhelni, írják. Az Index ezen a ponton hangsúlyozta: a tisztázások alatt von der Leyen vélhetően az Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten elküldött levelében foglaltakat értette. A magyar kormányfő Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének azt írta, hogy a mostani ülésen Magyarország nem támogatja az Oroszország elleni olajembargó-kérdés napirendre tűzését.

Fix a magyar álláspont

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Facebook-posztjában erősítette meg, hogy a magyar kormány ragaszkodik az állam-, illetve kormányfők márciusi versailles-i csúcstalálkozóján kötött megállapodáshoz, amely szerint nem vezetnek be orosz energiahordozókat érintő uniós szankciókat, az energiafüggőség csökkentése érdekében hozott intézkedéseknél pedig figyelembe veszik az országok eltérő energiaszerkezetét, valamint azt a szuverén jogot, hogy az egyes tagállamok maguk határozzák meg az energiamixüket – foglalta össze az Index. Orbán Balázs szerint ennek a nehezen létrehozott európai egységnek mond ellent az Európai Bizottság hatodik szankciós csomagra tett javaslata. Orbán Balázs megerősítette a kormány már többször hangoztatott álláspontját, miszerint az Európai Bizottság által javasolt szankciók elfogadása azonnal súlyos ellátási zavarokat okozna, és aláásná az ország létfontosságú energiabiztonsági érdekeit, írják.

Ezért Magyarország csak abban az esetben támogatja az új szankciós csomagot, ha annak nem a magyar családok és vállalkozások fizetik meg az árát!” – fogalmazott Orbán Balázs, és hozzátette:

arra, hogy a Magyarországra érkező, vezetékes szállítású kőolaj felmentést kap, és biztosítania kell az Adria-kőolajvezeték kapacitásbővítését, amely a vezetékes szállítás esetleges leállása esetén lehetővé tenné a tengeren keresztüli olajszállítást.”

A tagállamok úgyis szóba hozzák?

A HVG szerint a tanácskozáson elsősorban a szankciónak azt a verzióját fogják megtárgyalni, amely szerint a Magyarországra is orosz olajat szállító Barátság kőolajvezetéken kívül valamennyi szállítmányt érinti a hatodik szankciós csomag keretében kivetett behozatali tilalom. Az Infostart pedig arról ír, hogyha Orbán Viktor kérésére el is tekint az Európai Tanács elnöke a kérdés formális napirendre tűzésétől, könnyen elképzelhető, hogy néhány tagállam vezetője szóba hozza majd a témát. A lap szerint valószínű, hogy bármit is dönt végül Charles Michel, az Ukrajnának határozott támogatást követelő balti országok (főleg Litvánia), valamint talán a lengyel miniszterelnök is szóba hozzák a kérdést.

Politico: a többség elhatárolódhat Magyarországtól, de ajánlatot is kaphatnak

„A Politico szerint lehet, hogy Magyarország egyedül maradna különvéleményével, ebben az esetben a többség így demonstratív módon az EU–ukrán politikában képviselt magyar állásponttól is elhatárolódhatna, sőt, akár megvonhatná az orosz olajról történő leváláshoz felkínált közösségi pénzügyi támogatás folyósítását Budapestnek” – írja az Index. A lap azt is hozzáteszi, hogy akár

A Politico szerint ugyanakkor viszonylag kevesen számolnak csak azzal, hogy a magyar kormány pusztán „kicsit több pénzügyi támogatás” és „picit hosszabb átmeneti idő” felkínálásáért cserébe hétfőre beállna a sorba, írja az Index, hiszen a magyar kormányfő legutóbb „legalább ötéves” felkészülési időt tartott szükségesnek, a magyar külügyminiszter pedig 15-18 milliárd eurós finanszírozásról beszélt a teljes magyar átállás végigviteléhez.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher