Tárgyalásra sem alkalmas az unió olajembargós terve – Orbán Viktor az Európai Tanács elnökének

2022. május 24. 15:45

A magyar miniszterelnök levélben fordult a közelgő uniós csúcs kapcsán Charles Michelhez. Mint írja, konszenzus hiányában kontraproduktív lenne a legújabb, hatodik szankciós csomag vezetői szintű megvitatása. Magyarország pedig nincs abban a helyzetben, hogy jelenlegi formájában elfogadja az oroszokkal szembeni olajembargó bevezetését.

2022. május 24. 15:45
null
Kacsoh Dániel
Kacsoh Dániel

Levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnök Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez, a testület május 30–31-ai rendkívüli ülésére való felkészülés jegyében. A találkozó középpontjában az ukrajnai háború, illetve a háború által okozott kihívások állnak, ide értve a biztonságos, fenntartható és megfizethető energia elérhetőségét az Európai Unióban.

A lapunk által megszerzett levelében a kormányfő felidézte: a márciusi versailles-i csúcson megállapodtak, hogy a lehető leggyorsabban felszámolják függésüket az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától, figyelembe véve a nemzeti körülményeket és a tagállamok energiaszerkezetükre vonatkozó döntéseit. Ezt a kötelezettségvállalást az Európai Tanács 2022. március 24–25-ei következtetései is megerősítették – egyúttal felhívtak az európai közösség energiaellátási biztonságának alapos újraértékelésére. Rögzítették:

a szankcióknak jobban kell sújtaniuk Oroszországot, mint az EU tagállamait.

„Ennek ismeretében tette közzé az Európai Bizottság a 6. szankciócsomagra vonatkozó javaslatát. A javaslat a jelenlegi formájában jóval túlmutat a Versailles-ban kialakított konszenzuson. A javasolt szankciók elfogadásuk esetén azonnal súlyos ellátási zavarokat okoznának Magyarországon, és aláásnák létfontosságú energiabiztonsági érdekeinket. Ráadásul hozzávetőlegesen 55–60 százalékkal megemelnék az üzemanyagárakat egy olyan időszakban, amikor az energiaárak már így is 40 éves csúcson vannak. Sem a magyar háztartások, sem pedig a magyar gazdaság egésze nem tud elviselni egy ekkora ársokkot” – fogalmaz a kormányfő.

Orbán Viktor rámutat: Magyarország továbbra is erősen függ az orosz energiaimporttól, annak ellenére, hogy az útvonalak és források diverzifikálása érdekében megvalósított nagyszabású beruházások révén az olajimportunkban az orosz ellátás részaránya a 2010-es 90 százalék feletti mértékről 2021-re 64 százalékra csökkent. „Földrajzi helyzetünkből adódóan Magyarország számára nem lehetséges az orosz olaj kivezetése a finomítói kapacitásaink teljes átalakítása nélkül, ami egyúttal az energia-infrastruktúránkba történő fokozott és felgyorsított beruházások megvalósítását, valamint a gyors zöld átállást is szükségessé teszi. Mivel a beruházások többsége nem finanszírozható piaci alapon, a szankciók a nemzeti források redundáns fosszilis beruházásokra való átcsoportosítását igényelnék, miközben az erre előirányzott európai uniós források számunkra csak papíron elérhetőek.”

Bár a miniszterelnök szerint az Európai Bizottság részéről biztató jelzések érkeztek arról, hogy a REPowerEU Terv megfelelő megoldást nyújt problémáinkra, „előzetes értékelésünk szerint a május 18-án bemutatott terv nem kezeli konkrétan és átfogóan az általunk felvetett súlyos aggályokat”.

A magyar kormány értesülése szerint a Terv egyik fő célkitűzése elvileg az EU orosz fosszilis energiaforrásoktól való függőségének gyors csökkentése. „Ami az olajellátás biztonságát illeti, a terv valóban kitér a kőolajtermék-finomítók korszerűsítéséhez, a meglévő infrastruktúra kapacitásbővítéséhez és a jelenlegi szűk keresztmetszetek kezeléséhez kapcsolódó beruházási igényekre. Azonban

Emellett nem ad iránymutatást az orosz olaj kiváltásával kapcsolatos sürgős beruházási igények finanszírozásának módjára és ütemezésére nézve sem.”

Továbbá a magyar kormány szerint a REPowerEU nem veszi figyelembe a tagállamok energiaellátási szerkezetével kapcsolatos eltérő nemzeti szükségleteket sem. „Meggyőződésünk, hogy egyértelmű különbséget kell tenni az orosz energiafüggőség csökkentésével kapcsolatos rövid távú beruházási igények és a megújuló energiára való átállás hosszabb távú igényei között. Ez alapvető fontossággal bír néhány tagállam, például Magyarország számára, hiszen a kettőt nem lehet egyszerre megvalósítani anélkül, hogy ne jelentene súlyos veszélyt energiabiztonságunkra. Emiatt létfontosságúnak tartjuk, hogy uniós finanszírozás váljon elérhetővé az átmeneti technológiákba és infrastruktúrába történő beruházásokhoz. Előzetes értékelésünk szerint nem világos, hogy a REPowerEU milyen mértékben és milyen feltételekkel támogatná ezeket az intézkedéseket.”

Komoly problémákat vet fel Magyarország számára az, hogy a Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF) helyezi a REPowerEU középpontjába,

az RRF-hitelek igénybevételével ugyanis az energiafüggőség csökkentése érdekében nem egyformán élhet valamennyi tagállam. Orbán szerint azok az országok, amelyek nem rendelkeznek elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel (RRP), a REPowerEU jelentős részéből nem részesülhetnek rövid távon. Ezenkívül az RRP jóváhagyás előtti felülvizsgálata és a tárgyalások újrakezdése további akadályt gördítene hazánknak az RRF-alapokhoz való hozzáférése elé – ami súlyosan aláásná erőfeszítéseinket az orosz fosszilis energiaforrásoktól való függőségünk gyors megteremtésére.

„Az orosz energiától való függés csökkentése érdekében javasolt intézkedések történelmi meghatározottságuk és földrajzi helyzetük miatt a közép- és kelet-európai tagállamok számára jelentik a legnagyobb kihívást. Az eredeti RRF elosztási kulcs alkalmazása, amelyet a COVID-19 világjárvány gazdaságukra gyakorolt hatása által leginkább érintett tagállamok támogatására dolgoztak ki, valójában azzal járna, hogy az erőforrásokat éppen azoktól a tagállamoktól vonják el, amelyeknek a legnagyobb szükségük van rá. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az RRF keretében rendelkezésre álló pénzügyi támogatás 30 százalékát a jelenlegi gazdasági növekedési mutatók fényében átcsoportosítják. Az átcsoportosítás minden olyan tagállam számára forrásvesztéssel jár, amelyet az ukrajnai háború a kiemelten hátrányosan érint. Ez a veszteség egyes tagállamok esetében a rendelkezésre álló támogatások 18 százalékát is elérheti” – hívja fel a figyelmet az ET elnökének írt levelében Orbán Viktor.

Hozzáteszi:

Ennek szellemében támogattuk az előző öt szankciós csomag elfogadását, és működtünk együtt a Bizottsággal annak érdekében, hogy megoldást találjunk a 6. szankciós csomaggal kapcsolatos problémáinkra. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy pragmatikus és eredményorientált megközelítéssel folytassuk az egyeztetéseket. Azonban Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy elfogadja a 6. szankciós csomagot, amíg a tárgyalásokon nem sikerül minden kiemelt kérdésre megoldást találni. A megoldásoknak meg kell előzniük a szankciókat. A jelenleg még nyitott kérdések súlyát tekintve nem valószínű, hogy az Európai Tanács május 30–31-ei rendkívüli ülése előtt átfogó megoldás szülessen. Meggyőződésem, hogy

Csak előtérbe helyezné a belső megosztottságunkat anélkül, hogy reális esélyt adna a nézeteltérések feloldására. Ezért azt javaslom, hogy az Európai Tanács következő ülésén ne kerüljön napirendre ez a kérdés.”

A kormányfő levele végén szorgalmazza: „Legyen továbbra is prioritás számunkra az Európai Unió egységének megőrzése.”

Nyitókép: Facebook

 

Összesen 148 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
fabulon a bőre őre
2022. május 25. 23:24
Ha Orbán mást már nem csinál, akkor is megszolgálta a rá adott szavazatot. Let's go Europe.
rrrrrr
2022. május 25. 17:48
követelem OV től h most már hangozzék el az ha a tisztelt unios orszagok egyenkent haboruzhatnak ukrajnaval karoltve, akkor ugyanigy sajat felelossegre embargozzanak, nem kell jatszani ezt a szinjatekot
konfucius
2022. május 25. 07:07
Az orosz olajról és gázról való leszakadás témakörben három dolog csúszik egybe: az oroszoktól való függés megszüntetése, a fosszilis energiáról és alapanyagokról való leszakadás, és mindezek sebességének kérdése. Látni kell, hogy jelenleg nincs olyan technológia, amelyik ezt a három dolgot egy lépésben el tudná érni. Nem tudunk itt közép-Európában, észak és dél közt félúton fél év alatt olyan helyzetbe kerülni, hogy gyorsan legyen más forrásból elég olajunk és gázunk, ahogy azt sem tudjuk megoldani, hogy a technológiáink, iparunk zéró fosszilis alapanyagot igényeljen (energia éppúgy, mint vegyipari alapanyag). Viszont ha okosan használjuk fel a helyzetet, akkor jelentősen meggyorsíthatóvá válik a leszakadás a fosszilis energiáról ahhoz képest, ahogy terveztük. A helyzet megfelelő állami hozzáállás esetén nyomás alá helyezheti az olajipari szereplőket is a pozícióik feladására, valamint a technológiai k+f gyorsulását a fosszilis alapanyag kiváltására. Látni kell közben nagyon világosan, hogy a tervezett embargó pazarlást kényszerít a tagállamokra, és ez súlyos versenyhátrányt okoz mindannyiunknak. Ezért a szankciós csomagot nem szabad elfogadni. Nem költhetünk súlyos milliárdokat egyfajta (orosz) fosszilisról egy másik fajta fosszilisra átállásra, hogy aztán a duplán létező kapacitásokat később vagy felszámoljuk, vagy a befektetések kifizetett súlyos ára akadályozza a technológiaváltást. Magyarország haladjon a saját útján. Használja fel ezt a nyomást arra, hogy tiszta energiára álljon át (hosszú távon, megfelelő technológiák rendszerbe állításával), és egy fillért se pazaroljon az eu által kikényszeríteni akart, teljesen fölösleges, oroszfóbiás, a technológiák hosszabb távú tisztábbá válását akadályozó, de legalább amerikai érdekeket szolgáló embargó miatt szükségessé váló beruházásokra.
masikhozzaszolo
2022. május 24. 21:19
A szankciók nem fontosak. Amíg ezen a vatrantyús, pattanásos furunkuluson (Nyugat-Európa) van egy tiszta rész (MO), addig vakarni kell, hogy az is gennyes legyen.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!