Ausztria továbbra is semleges maradna, ellentétben Finnországgal és Svédországgal.
A Népszava arról ír, hogy az orsztrák közvélemény hallani sem akar az észak-atlanti szövetségbe való integrációról az Ukrajna elleni orosz agresszió ellenére sem, a bő egy héttel korábban nyilvánosságra hozott felmérés szerint az osztrákok mindössze 14 százaléka támogatná ezt,
Mint a Die Presse írta, alapvetően két lehetőség vetődik fel, de szerintük egyik sem sem kedvező, teszik hozzá.
Két lehetőség
A Népszava hangsúlyozta: vagy az EU veszít biztonságpolitikai jelentőségéből, mert még jobban felértékelődik a NATO szerepe, vagy az EU és a NATO közötti együttműködés olyan szoros lesz, hogy a semleges országok érdekeit már nem lehet figyelembe venni, írják. Hozzátették: erre akkor kerülhet sor, ha például Franciaország a válsággal szembesülve keresztülviszi az európai védelmi együttműködésre vonatkozó terveit. Németország, de Lengyelország és a balti államok is ragaszkodnának az EU és a NATO érdekeinek összehangolásához. Mindkét esetben Ausztria politikai lehetőségei beszűkülnének semlegessége miatt a cikk szerint.
Stefan Lehne, a Carnegie Europe kül- és biztonságpolitikai szakértője, az osztrák lapban meggyőződését fejezte ki, hogy megváltozik az európai biztonságpolitikai konstelláció: „Az orosz agresszió megerősítette az atlanti szövetség központi szerepét, és inkább tompította az EU biztonságpolitikájának fejlődési dinamikáját. Helsinki és Stockholm csatlakozási törekvései is azt mutatják, hogy nem bíznak az uniós alapszerződésben (42/7. cikk) foglalt kölcsönös segítségnyújtási kötelezettségben, és inkább az Egyesült Államok által garantált kölcsönös segítségnyújtási kötelezettségre, a NATO-ra támaszkodnak.”
Szerinte azonban létezik egy második forgatókönyv is a jövőre nézve:
Ha Trump, vagy egy hozzá hasonló elnök kerülne ismét hatalomra az Egyesült Államokban, akkor újra változhat a NATO szerepe. Amennyiben ez a forgatókönyv valósulna meg, s az EU ezután jelentősebben fejlesztené katonai struktúráit, akkor „Ausztriának is meg kell fontolnia, hogy fel akar-e szállni a vonatra”. Az EU-hoz való 1995-ös csatlakozása után Ausztria hitet tett amellett, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz és nem is állomásoztat külföldi csapatokat a területén.
Fotó: RG
Az Egyesült Államok jégtörőflottája kis túlzással három rozsdás darabra zsugorodott, miközben Oroszország és Kína éppen átrajzolja a geopolitikai térképeket. Trump azonban újra versenybe száll – egy finn hajógyárban. Amerika ismét behajózik, de egy „vendégmunkás” segítségével.
A venezuelai kormány szerint a CIA-hoz köthető zsoldoscsoport katonai provokációra készült.
Kedden ismét emelkedik az üzemanyagok beszerzési ára, nem is kicsivel.
A Merz-kormány már érzi, milyen az, ha veszélybe kerül az üzemanyag- és energiabiztonság. Egész Északkelet-Németország olaj nélkül maradhat.
„Donald Trump csinálja a békét, mi támogatjuk, az európaiak akadályozzák” – mutatott rá Szijjártó Péter.
Maradhat a vétó.
A Mandiner olvasói és nézői összefogtak, hogy segítsenek Rosinec Máriának, a kárpátaljai nagymamának, aki fiát a háborúban veszítette el. A gyűjtés eredményeként közel hatmillió forint jutott el hozzá és két unokájához.
Az, hogy valaki egy élő közéleti szereplő halálát színházi élménnyé emeli, nem bátor gesztus, hanem ízléstelen, embertelen provokáció. Szili Katalin írása.
