Visszautalná a tagállamoknak az abortuszt Amerikában a Legfelsőbb Bíróság kiszivárgott terve

A teljes szövetségi képviselőházat, valamint a szövetségi szenátorok egyharmadát megmérető, novemberi félidős választások előtt újra áll a bál Amerikában – kikerült ugyanis a médiához egy döntéstervezet a Legfelsőbb Bíróságról, ami egy épp folyó, Mississippi tagállamával kapcsolatos ügyben felülírná az amerikai kultúrharc és a mai amerikai életmód alapvető jelentőségű döntését, az abortuszt szövetségi szinten legalizáló, 1973-as Roe v Wade-ügyben hozott ítéletet. 

és azt méricskélik, mit is mondtak az abortusszal kapcsolatban egykori meghallgatásukkor a konzervatívnak számító bírák, akik 5-4 arányban többségben vannak, valamint hogy milyen következményei lehetnek az ügynek.

De nézzük sorban!

Május 2-án, hétfő reggel a Politico lehozott egy kiszivárogtatott döntéstervezett az amerikai Legfelsőbb Bíróságról (ami gyakorlatilag az alkotmánybíróság funkcióját is ellátja). A Legfelsőbb Bíróságnak egy olyan ügyben kell ugyanis döntenie, hogy Mississippi államának van-e joga betiltani az abortuszt a terhesség 15. hete után. A törvényt a New Orleans székhelyű ötödik körzeti fellebviteli bíróság kaszálta el, ezt a döntést írhatja felül a Legfelsőbb Bíróság.

A 332 milliós Egyesült Államokban 2017-ben 860 ezer abortuszt hajtottak végre, ennek 54 százalékát a terhesség korai szakaszában.

A Roe v Wade-ügy

A Legfelsőbb Bíróság 1973-as ítélete számos szövetségi és tagállami terhességmegszakítási szabályozást eltörölt. A Jane Roe álnév alatt szereplő Norma McCorvey kétgyermekes családanya a harmadik terhességét szerette volna megszakítani, de Texasban, ahol élt, ez csak akkor volt lehetséges, ha veszélybe kerül az anya élete. Ügyvédei ezért szövetségi szinten perelték be Henry Wade kerületi ügyészt. A Legfelsőbb Bíróság 7-2 arányban döntött McCorvey javára.

A többségi határozat az 1868-as, 14. alkotmánymódosításra hivatkozott. Eszerint az Egyesült Államokban született minden ember az ország állampolgára, és egy tagállam sem foszthatja meg őt „az élettől, a szabadságtól és a tulajdontól” megfelelő jogi eljárások nélkül. Ezt a záradékot (Due Process Clause) a bíróság tágan szokta értelmezni. A Roe v Wade ügyben a testület

A döntés szerint ugyanakkor az abortuszhoz való jog nem abszolút, azt korlátozhatja kormányzati érdek, az anya életének védelme és a meg nem született élet védelme is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az első trimeszterben tilos az abortusz bármilyen korlátozása; a másodikban indokolható egészségügyi korlátozások hozhatóak; a harmadikban viszont nem kötelező engedélyezni a terhességmegszakítást egyáltalán, csak akkor, ha az édesanya egészsége és élete veszélyben forog. A bíróság szerint az abortuszhoz való jog „alapvető jog”, azaz a „legszigorúbb ellenőrzés” vonatkozik rá, ha abortusszal kapcsolatos ügy kerül a bíróságok elé.

Az 1973-as döntést fenntartotta az 1992-es Planned Parenthood v Casey-ügyben hozott döntés is, ami annyiban módosított rajta, hogy a magzat „életképessége előtt” engedélyezte az abortuszt, amit jellemzően az első 24 hétként értelmeznek. 

Érdekesség, hogy Norma McCorvey harmadik gyermeke megszületett, mivel elhúzódott az 1973-as bírósági eljárás. Az időközben leszbikussá vált (bár még később állítólag újra heteró) McCorvey később

McCorvey 2017-ben hunyt el.

Az 1973-as döntés többségi álláspontját a Richard Nixon elnök által kinevezett, metodista Harry Blackmun írta, aki a testület legliberálisabb bírája volt. Ő maga 1974-ben úgy nyilatkozott, hogy a döntés vagy a valaha volt egyik legrosszabbnak, vagy egy nagyszerű fordulópontnak lesz elkönyvelve a történelemben.

Igaza volt: attól függően, ki melyik oldalán áll a kultúrharcnak, egyetért mondata első vagy második felével. Máskor megjegyezte, hogy ő maga nem pártolja az abortuszt, és reméli, családjának sosem kell szembenéznie ilyen döntéssel. Később azonban, 1987-ben és 1991-ben azt nyilatkozta, hogy eleve tévedés volt az ügyet napirendre vennie annak a bizottságnak, amelyik kiválogatja, mi kerül a bíróság elé és mi nem – a testületnek ő is tagja volt.

A döntés kritikusai szerint az lényegében nem alapozható meg az amerikai alkotmányból levezetve. Blackmun egyik egykori segédjogásza, aki segített megírni a bíró álláspontját, Edward Lazarus 2002-ben azt írta: „Az alkotmányos interpretáció és jogi módszertan szempontjából a Roe vs Wade a védhetetlenség határán van… Blackmun bíró véleménye lényegében nem nyújt érveket a fenntartásához. És

Számos olyan abortusztámogató jogász van, akik szerint a döntés jó volt, de rosszul alapozták meg; az ellenzők szerint pedig az 1973-as döntés egyszerűen nem alapozható meg az alkotmányban, és a valaha volt egyik leggyengébb bírósági érvelés áll mögötte. 

Samuel Alito döntéstervezete

A Dobbs v. Jackson Women's Health Organization-ügy 2018-ban indult. A Mississippi fővárosában, Jacksonban található Jackson Women's Health Organization, ami lényegében a tagállam egyetlen abortuszklinikája, beperelte Mississippit azon abortusztörvény miatt, ami csak a terhesség első 15 hetében engedélyezi a terhességmegszakítást. Az ügy 2020 júniusában került a Legfelsőbb Bíróságra, és 2022 júliusára várnak róla döntést.

A most kiszivárgott, 98 oldalas, 118 lábjegyzettel ellátott legfelsőbb bírósági véleménytervezetet Samuel Alito jegyzi, akit George W. Bush nevezett ki a testületbe 2005-ben. Álláspontját állítólag megszavazták a bíróság konzervatív tagjai, a fekete Clarence Thomas, illetve a Trump által kinevezettek: Neil Gorsuch, Brett Kavanaugh és Amy Coney Barrett. A demokraták által kinevezett liberális bírák – Stephen Breyer, Sonia Sotomayor és Elena Kagan – kisebbségi véleményeken dolgoznak. 

Mindenesetre az Alito-féle tervezet szerint

Érvelése kivételesen gyenge volt, és a döntésnek káros következményei voltak”.

A bíró idézi a Roe-döntés kritikusainak széles táborát, és arra jut, hogy „az Alkotmány nem tiltja meg az Államok polgárainak, hogy megtiltsák vagy szabályozzák az abortuszt”. Viszont a Roe- és a Casey-döntés elkobozta ezt a jogkört, de „felülírjuk ezt a döntést, és visszaadjuk ezt a jogkört az embereknek és választott képviselőiknek”. Azaz a Legfelsőbb Bíróság

Ez az amerikai baloldal szemében a tagállami jogok félelmetes elképzelését eleveníti fel. Márpedig 13 déli és középnyugati államnak a szövetséginél szigorúbb abortusz-szabályozása áll készenlétben a Roe-ügy esetleges felülírásának esetére. Valójában a tagállami jogok kétszáz éve erodálódnak Amerikában, de különösen a huszadik század második fele óta.

Az amerikai történelemben nem példa nélküli, hogy a Legfelsőbb Bíróság felülírja évtizedekkel korábbi döntését. Legalább öt ilyen precedens van. A leghíresebb egy 1896-os döntés felülírása. 1896-ban a Plessy vs. Ferguson-döntés szentesítette az „elkülönítve, de egyenlően” („separate, but equal”) elhíresült elvét, azaz a feketék szegregációját, mondván, nem sérti az egyenlőség elvét, ha külön infrastruktúrát kell használniuk a feketéknek, amennyiben az ugyanolyan szolgáltatást biztosít (ami nem volt igaz). Az ítéletet 1954-ben írta felül a testület a Brown vs. Board of Education-ügyben. 

Kitört a botrány és a kultúrharc

Mind országszerte, mind a bíróság épülete előtt azonnal tüntetések kezdődtek,

 „F-CK SCOTUS”, „vonulj nyugdíjba, szemét Sam Alito”. A baloldal pedig üdvözölte a kiszivárogtatást. Charles Schumer demokrata vezér már korábban, 2020 márciusában is azzal fenyegette meg Gorsuch és Kavanugh konzervatív bírákat egy kisebb jelentőségű abortuszügy kapcsán a bíróság épületének lépcsőjén, hogy  „kiszabadítottátok a szellemet a palackból, és meg fogjátok fizetni az árát”.

John Roberts, a bíróság elnöke kedden bejelentette, hogy a tervezet valós, de az még csak tervezet, és belső vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy ki juttatta el azt a Politicónak. Hozzátette: semmi sem kezdheti ki a bíróság integritását, és a botrány nem fogja befolyásolni annak belső munkáját. 

Kedden Joe Biden elnök kijelentette: szerinte az abortusz alapvető jog, és ha veszélybe kerül, akkor a demokraták a novemberi félidős választások után törvényileg igyekeznek megerősíteni az abortusz szövetségi védelmét. Ezért fel is hívta az amerikaiak figyelmét arra, hogy

Vannak republikánusok, akik nem értenek egyet Alitóval, és vannak demokraták, akik egyetértenek vele. Lisa Murkowski, Alaszka egyik republikánus, bár pragmatikus függetlenként viselkedő szenátora azt nyilatkozta, hogy ha a kiszivárgott vélemény a bíróság többségi véleményét képviseli, akkor ez „megingatja a bizalmamat a testületben”, mivel meghallgatásukkor azt a benyomást keltették, hogy nem kérdőjelezik meg az 1973-as döntést. Susan Collins, Maine republikánus szenátora ugyancsak jelezte, hogy szerinte a döntés „teljesen inkonzisztens” a meghallgatásokon elhangzottakkal. Murkowski hozzátette: részéről viszont a kiszivárogtatást is abszolút elítéli, ami sokkoló és precedens nélküli. Ugyanakkor a demoktata Joe Manchin nyugat-virginiai szenátor abortuszellenes. 

A tét a választások?

A demokraták most színvallásra szeretnék kényszeríteni a republikánusokat a törvényhozásban, hiszen jelenleg

mivel Biden népszerűsége nagyon alacsony, Kamala Harris alelnöknek pedig nagyon magas az elutasítottsága. A Biden-elnökség eddig Amerika történelmének egyik legrosszabb elnöki ciklusa. A republikánusok 10 százalékponttal vezetnek a demokraták előtt, azaz ma 49 százalék szavazna rájuk, és 39 százalék a demokratákra.

A demokraták most azt remélik, hogy az abortusszal kapcsolatos szavazáskényszerrel előnyt szerezhetnek, hiszen republikánusok egy abortuszellenes lépéssel könnyen elveszíthetik a rájuk szavazó bizonytalanok táborát; egy abortuszpártival viszont keményvonalas támogatóikat bizonytalaníthatják el. 

Charles Schumer, a szenátus többségi demokrata vezetője kedd reggel kijelentette, hogy kodifikálni kell az abortuszhoz való jogot. Dick Durbin, a szenátus jogi bizottságának elnöke is bejelentette, hogy

mert úgy tudja, a republikánusok többsége is fenntartja, hogy erőszak és vérfertőzés esetén engedni kell az abortuszt – de a Mississippi-beli szabályozás ezt sem engedné. Ugyanakkor a Roe-döntés kongresszusi kodifikálásához 60 szavazatra lenne szükség, ennyi pedig nincs az 50-50 arányban megosztott szenátusban. 

Mit jelentene mindez tagállami szinten?

A felmérések szerint 22 tagállam van, ami jobban korlátozná az abortuszt, mint amennyire a mostani szövetségi törvények engedik, s ebből 13-ban már „be van tárazva” a kész törvény.

ami nem tesz kivételt erőszak és vérfertőzés esetében sem. Idahóban „első szívdobbanás”-törvény van érvényben, miszerint bűncselekmény a terhesség megszakítása az első szívdobbanás után, ami a negyedik-ötödik hét körül következik be. Itt van kivétel erőszak, vérfertőzés és más egészségügyi problémák esetére.

Kentucky 2019-ben hozott abortuszbetiltó törvényt, ami az anya egészségének súlyos sérülése és a halál megelőzésének céljából engedélyezi a terhességmegszakítást. Louisiana is teljesen tiltana, kivéve az anya halálának megelőzése érdekében. Mississippi, a vita középpontjában álló állam 15 hét után tiltaná az abortuszt, kivéve erőszak és az anya élete megmentése esetén. Missouri is csak egészségügyi sürgősség esetén engedélyezne. Észak-Dakota, Dél-Dakota és Oklahoma hasonlóképp: ezekben az államokban is csak az anya életének megmentése indokolhatná a terhességmegszakítást. A további államok: Tennessee, Texas, Utah Wyoming.

Az egész ügy azt mutatja, hogy a legmegosztóbb ügyek terítékre kerülése esetén a demokraták (főleg ők) készek megtörni az amerikai intézményi élet bevett normáit. A kiszivárogtató (amire még nem volt példa) nyilván egy baloldali, aki így szeretné segíteni megfúrni a döntést. A demokraták ki voltak akadva, hogy Trumpék kineveztek három konzervatív bírát a demokratákkal való konszenzuskeresés nélkül, majd belengették, hogy megfontolják a bíróság létszámának megnövelését, illetve hogy megszüntetik a kinevezés életfogytiglani jellegét. És nagy viták vannak a kongresszusi obstrukcióról is, amit egyre több demokrata szeretne betiltani. Ekkor ugyanis nem lenne szükség 60 szavazatra, csak 50-re. Egy demokrata biztos van, aki ezt nem szavazná meg, Joe Manchin, aki szerint az obstrukció lehetősége a demokrácia védelme.

Rod Dreher szerint ami zajlik,

Mindkét oldal elkeseredetten harcol, de a bevett szokásokat a demokraták törték meg először, amikor 1987-ben karaktergyilkosságot követtek el Ronald Reagan bírójelöltje, Robert Bork ellen. Dreher hozzáteszi: a lovagias, udvarias politikának ezzel vége volt, és „ami ezen a héten történt ezzel a kiszivárogtatással, az újabb jele annak, hogy az amerikai konzervatív politika tanulhatna Orbántól, vagy hamarosan nem lesz konzervatív politika, amint a baloldal és az általa elfoglalt intézmények végeznek velünk.” 
 

Nyitókép: abortuszpárti tüntető május 4-én Washingtonban (Allison Bailey / NurPhoto / NurPhoto via AFP)