A terv bemutatása a Portfolio szerint „meglepően gyorsnak tűnik” annak tükrében, hogy először nyilvánosan csak április 5-én, a kőszén betiltásával kapcsolatos csomag bejelentésekor ismerték el, hogy már elkezdtek rajta dolgozni, ráadásul a legutóbbi időkig Németország és Magyarország vehemensen ellenezte az orosz olajembargót. Mindezek ellenére április 11-én három ország külügyminisztere is jelezte, hogy tényleg az asztalon van az orosz olaj elleni embargó is, igaz nem részletezték, hogy pontosan milyen keretekben gondolkodnak a tagállamok.
A friss brüsszeli összefoglaló lényeges része az, hogy több diplomata is hangsúlyozta: Magyarország ellenkezése az orosz olajembargóval szemben nem politikai hátterű, hanem egyszerűen gazdasági természetű, így éppen ez nyitja meg az utat arra, hogy végül valamilyen politikai kompromisszumot találjanak, ami mind a 27 tagállamnak elfogadható. A Politico három fontos irányt be is mutat, ami a kompromisszumos megállapodáshoz elvezethet:
- Az uniós olajembargó különbséget tenne az orosz kőolaj fajták, illetve olajszármazékok között.
- Abban is különbséget tenne a készülő csomag, hogy az olaj tartályhajón vagy csővezetéken érkezik-e az EU-ba.
- Lenne idő az alkalmazkodásra, illetve az átállásra, tehát egyáltalán nem azonnali embargóról lenne szó.
A lap megjegyzi, hogy az orosz kőolajimport teljes tiltása – főleg rövid távon – nem reális, és egyébként is inkább csak bizonyos kőolajfajtákra vonatkozna az embargó; sőt lehet, hogy
a vezetékes olajszállítást ki is vennék alóla