Megerősítik a szövetség keleti vonalának védelmét.
A NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, a 30 államot tömörítő, brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csütörtökre tervezett rendkívüli csúcstalálkozóját megelőzően szerdán.
Jens Stoltenberg tájékoztatóján közölte, hogy
ezzel nyolcra emelkedik a nemzetközi harccsoportok száma a szövetség keleti régiójának teljes hosszán, a Balti régiótól a Fekete-tengerig.
Elmondta, hogy a szövetség keleti felének megerősítésére a biztonsági környezet megváltozása miatt van szükség. A szárazföldi, légi és tengeri harccsoportok telepítése Oroszország ukrajnai inváziójára adott azonnali válaszintézkedést jelent. Az intézkedés megerősíti, hogy a szövetség szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben – emelte ki.
A főtitkár közölte: a NATO-tagországok vezetői a csúcstalálkozón megerősítik a szövetség Kijevnek nyújtott támogatását és hangsúlyozzák majd, hogy az ENSZ alapokmánya alapján Ukrajnának joga van az önvédelemhez.
„Eltökélt szándékunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk Ukrajna támogatására.
– fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a NATO támogatást nyújt Ukrajnának, de nem része a konfliktusnak.
Elmondta, a tagállami vezetők a csúcstalálkozón foglalkoznak majd Kína szerepével is annak fényében, hogy Peking Moszkvához csatlakozva megkérdőjelezte független nemzetek jogát arra, hogy megválasszák saját biztonsági struktúrájukat. Kína továbbá politikai támogatást nyújtott Oroszországnak többek között valótlanságok terjesztésével. A szövetségesek attól is tartanak, hogy Kína anyagi támogatást nyújthat az orosz invázióhoz – közölte.
„Arra számítok, hogy a vezetők felszólítják Kínát, teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként vállalt kötelezettségeit, és tartózkodjék az orosz háborús erőfeszítések támogatásától” – fogalmazott.
Kínának csatlakoznia kell a világ többi részéhez, és követelnie kell a háború azonnali befejezését - tette hozzá.
A főtitkár kérdésre válaszolva kijelentette:
„Oroszországnak fel kell hagynia a veszélyes és felelőtlen nukleáris retorikával. Meg kell értenie, hogy soha nem nyerhet meg egy nukleáris háborút” – fogalmazott.
A főtitkár végezetül reményét fejezte ki, hogy a tagországok megerősítik elkötelezettségüket a védelmi kiadások fokozása mellett, mert – mint mondta –, ahogyan azt az ukrajnai háború is megmutatta, „a békét nem vehetjük magától értetődőnek”.
Stoltenberg közölte továbbá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül részt vesz a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón.
(MTI)
A nyitóképen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart Brüsszelben. Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A miniszterelnök politikai igazgatójaszerint Brüsszel tervezett lépése a háború elmélyítését és hosszú távú pénzügyi terheket jelentenének Magyarország számára.
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
Az ukrán sajtó arról cikkezik, hogy az új javaslat egy „NATO nélküli 5. cikkelyre” nem fogja megvédeni az országot egy újabb támadástól.
Ahhoz nincs kedvem, de szívesen beszélgetek vele a háborús őrületről, a bevándorlók szétosztásáról és a Tisza által tervezett megszorításokról.
„Az EU-csúcsnak vége. A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk. Nagy eredmény!” – hangsúlyozta a miniszterelnök péntek hajnalban.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
