Az Európai Unió Bíróságának szerdán kihirdetett döntése lehetővé teszi, hogy az EU jobban megvédje az uniós költségvetést és az Unió pénzügyi érdekeit a jogállamiság elveinek megsértésével szemben - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán.
A brüsszeli testület elnöke arra reagált, hogy az uniós bíróság szerdán elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános, a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a tanács által elfogadott rendelettel összefüggésben.
„Az ítéletet figyelembe véve a következő hetekben olyan iránymutatásokat fogunk elfogadni, amelyek egyértelművé teszik a mechanizmus gyakorlati alkalmazását” – fogalmazott. Emlékeztetett: korábban ígéretet tett arra, hogy „egyetlen ügy sem vész el”. Ezért az uniós bizottság a rendelet hatálybalépése óta minden tagállamban figyelemmel kíséri a jogállamiság helyzetének alakulását, és bizonyos esetekben már most alapos vizsgálatot folytat. Ha a rendelet feltételei teljesülnek, akkor a testület határozottan fog fellépni – szögezte le. „A mai ítélet megerősíti, hogy jó úton haladunk” – tette hozzá von der Leyen.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke közleményében kijelentette: az uniós bírósági határozat megerősíti az Európai Parlament álláspontját, hogy megvédje az Európai Unió költségvetését a jogállamiságot sértő nemzeti kormányok visszaéléseivel szemben.
Az uniós forrásoknak a jogállamiság tiszteletben tartásához kapcsolása nem alku tárgya az Európai Parlament számára – mondta. A máltai politikus szerint a jogállamiság az uniós szerződések alapját képezi. Ezért alapvető fontosságú, hogy minden tagállam betartsa a szerződéseket, melyeket az Európai Unióhoz történt csatlakozásakor aláírt. „Az értékek számítanak, a polgároknak pedig joguk van tudni, hogyan használják fel a közös pénzügyi alapokat” – fogalmazott az EP elnöke.
Az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács 2020 decemberében erősítette meg a júliusi EU-csúcstalálkozón elfogadott megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról. A rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. Ez azt jelenti, hogy a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni.
Szerintük a testület állásfoglalása után „egyértelművé vált, hogy az Orbán-kormány antidemokratikus működése miatt mostantól minden egyes magyar állampolgárnak súlyos, konkrétan forintosítható árat kell majd fizetnie”, hiszen „az uniónak joga lesz szankciókkal sújtani a jogállamisági normákat megsértő tagállamokat”.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője is azt emeli ki: „ez az ítélet most arról szól, hogy az uniónak joga van megbüntetni azokat, akik ellopják az EU-s forrásokat”. Óriási pofon ez Orbánéknak, de április 3-án még ennél is nagyobbat buknak majd, amikor elveszítik a hatalmat! – írta Facebook-posztjában a DK EP-képviselője.
Fontos korszakhatárnak nevezte a döntést közleményében Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, mondván, zöld utat kapott az uniós források kifizetésének jogállami elvárásokhoz rögzítése, „amely egyúttal véget vet az orbáni maffiarendszer uniós közpénz-zabálásának is”.
Április után Magyarországnak tisztességes, az uniós forrásokat a magyar emberek és nem pusztán egy szűk burzsuj-narancselit érdekében felhasználó új kormánya lesz, és ezzel a jogállami eljárások is hamar okafogyottá válnak – hangsúlyozza Ujhelyi István.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője közösségi médiaoldalán „hatalmas győzelemnek” nevezte a döntést az uniós értékek megvédésén dolgozók és hatalmas pofonnak Orbán Viktor számára. Úgy vélekedett, az áprilisi választás tétje, hogy „ha Orbán Viktor marad kormányon, akkor a magyar emberek és a magyar gazdaság nem fog tudni hozzájutni az őket megillető forrásokhoz”.
Közösségi médiaoldalán reagált a döntésre Jakab Péter, a Jobbik elnöke is, aki közölte, az Európai Unió Bírósága ma döntött: tolvajra nem bíznak közpénzt. „Április 3-án jöhet a mi döntésünk is, a magyar népítélet. Mert ez a 6000 milliárd jár nekünk, és mi se bízhatunk ennyi pénzt bűnözőre. Főleg olyanra, aki már kifosztott egy nemzetet. A sajátját” – vélekedett a Jobbik elnöke.
(MTI)
Fotó: European Parliament / Pool / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Ursula Von der Leyen 2021 májusában 35 milliárd eurós szerződést kötött a Pfizerrel, és sms-ben egyeztette a részleteket. Utánajártunk, hol tart a kirobbanásakor „az emberiség történetének legnagyobb korrupciós botrányának” nevezett ügy!
Amíg ez nem történik meg, mi minden nap el fogjuk mondani a magyar embereknek, hogy Önnek a lopás fontosabb Magyarországnál.
A válságkezelési és egyenlőségi bizottsági portfólióra jelölt politikus meghallgatása november 6-án lesz.
Nem sajnálná a milliárdokat a finn exelnök.
A magyar miniszter azt is leszögezte, hogy Von der Leyen felelőssége, hogy Európát belevitte egy vesztes háborúba.
Szoros szövetségesét küldi a francia elnök Von der Leyenhez, nem is akármiért.
Az amerikai média nem tudja megbocsájtani Melania Trumpnak, hogy az elmúlt kilenc évben egyszer sem panaszkodott a férjére.
„Teljes jogi anarchiához vezette Donald Tusk és hatalmi gépezete Lengyelországot” – jelentette ki Rosonczy-Kovács Mihály a vasarnap.hu-nak.
