Az Európai Unió Bíróságának szerdán kihirdetett döntése lehetővé teszi, hogy az EU jobban megvédje az uniós költségvetést és az Unió pénzügyi érdekeit a jogállamiság elveinek megsértésével szemben - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán.
A brüsszeli testület elnöke arra reagált, hogy az uniós bíróság szerdán elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános, a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a tanács által elfogadott rendelettel összefüggésben.
„Az ítéletet figyelembe véve a következő hetekben olyan iránymutatásokat fogunk elfogadni, amelyek egyértelművé teszik a mechanizmus gyakorlati alkalmazását” – fogalmazott. Emlékeztetett: korábban ígéretet tett arra, hogy „egyetlen ügy sem vész el”. Ezért az uniós bizottság a rendelet hatálybalépése óta minden tagállamban figyelemmel kíséri a jogállamiság helyzetének alakulását, és bizonyos esetekben már most alapos vizsgálatot folytat. Ha a rendelet feltételei teljesülnek, akkor a testület határozottan fog fellépni – szögezte le. „A mai ítélet megerősíti, hogy jó úton haladunk” – tette hozzá von der Leyen.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke közleményében kijelentette: az uniós bírósági határozat megerősíti az Európai Parlament álláspontját, hogy megvédje az Európai Unió költségvetését a jogállamiságot sértő nemzeti kormányok visszaéléseivel szemben.
Az uniós forrásoknak a jogállamiság tiszteletben tartásához kapcsolása nem alku tárgya az Európai Parlament számára – mondta. A máltai politikus szerint a jogállamiság az uniós szerződések alapját képezi. Ezért alapvető fontosságú, hogy minden tagállam betartsa a szerződéseket, melyeket az Európai Unióhoz történt csatlakozásakor aláírt. „Az értékek számítanak, a polgároknak pedig joguk van tudni, hogyan használják fel a közös pénzügyi alapokat” – fogalmazott az EP elnöke.
Az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács 2020 decemberében erősítette meg a júliusi EU-csúcstalálkozón elfogadott megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról. A rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. Ez azt jelenti, hogy a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni.
Szerintük a testület állásfoglalása után „egyértelművé vált, hogy az Orbán-kormány antidemokratikus működése miatt mostantól minden egyes magyar állampolgárnak súlyos, konkrétan forintosítható árat kell majd fizetnie”, hiszen „az uniónak joga lesz szankciókkal sújtani a jogállamisági normákat megsértő tagállamokat”.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője is azt emeli ki: „ez az ítélet most arról szól, hogy az uniónak joga van megbüntetni azokat, akik ellopják az EU-s forrásokat”. Óriási pofon ez Orbánéknak, de április 3-án még ennél is nagyobbat buknak majd, amikor elveszítik a hatalmat! – írta Facebook-posztjában a DK EP-képviselője.
Fontos korszakhatárnak nevezte a döntést közleményében Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, mondván, zöld utat kapott az uniós források kifizetésének jogállami elvárásokhoz rögzítése, „amely egyúttal véget vet az orbáni maffiarendszer uniós közpénz-zabálásának is”.
Április után Magyarországnak tisztességes, az uniós forrásokat a magyar emberek és nem pusztán egy szűk burzsuj-narancselit érdekében felhasználó új kormánya lesz, és ezzel a jogállami eljárások is hamar okafogyottá válnak – hangsúlyozza Ujhelyi István.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője közösségi médiaoldalán „hatalmas győzelemnek” nevezte a döntést az uniós értékek megvédésén dolgozók és hatalmas pofonnak Orbán Viktor számára. Úgy vélekedett, az áprilisi választás tétje, hogy „ha Orbán Viktor marad kormányon, akkor a magyar emberek és a magyar gazdaság nem fog tudni hozzájutni az őket megillető forrásokhoz”.
Közösségi médiaoldalán reagált a döntésre Jakab Péter, a Jobbik elnöke is, aki közölte, az Európai Unió Bírósága ma döntött: tolvajra nem bíznak közpénzt. „Április 3-án jöhet a mi döntésünk is, a magyar népítélet. Mert ez a 6000 milliárd jár nekünk, és mi se bízhatunk ennyi pénzt bűnözőre. Főleg olyanra, aki már kifosztott egy nemzetet. A sajátját” – vélekedett a Jobbik elnöke.
(MTI)
Fotó: European Parliament / Pool / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Zelenszkijék esetleges finanszírozásáról külön nyilatkozat várható.
Tudjátok mi a brüsszeli elit legnagyobb bűne? Hát az, hogy hozzájuk képest a Putyin egy kifejezetten szimpatikus figura tud lenni.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Manfred Weber az egész Néppárt nevében elmondta, támogatják, hogy a befagyasztott orosz vagyon egy részét Ukrajna finanszírozására kell felhasználni.
Egyre közeledik a megállapodás az amerikai és az orosz elnök részéről a háború lezárására. Ugyanakkor az EU-nak nem osztottak lapot.
Az apa, az anya és a két gyermek is életét veszítette.
Nem hagyjuk, hogy az Európai Bizottság tönkre tegye az agráriumot! – üzenték Ursula von der Leyennek.
