Szívélyes fogadtatásban részesült Robert Fico Moszkvában (VIDEÓ)
A magyar miniszterelnököt követően most a szlovák kormányfő tárgyal az orosz elnökkel.
A mai magyar–orosz csúcstalálkozó tehát az európai külpolitikai fősodorhoz kapcsolódik.
„Az első tézis szerint az Európai Unióban van egység abban az ügyben, hogy szükséges-e Oroszországgal párbeszédet folytatni vagy sem. A másik tézis szerint, ezen egységet csupán hazánk bontja meg. Az ezen állításokat cáfoló tények megismerése mellett alkalmunk lesz jobban megismerni az EU működését is.
Az Európai Unióban nincsen egység abban az ügyben, hogy szükséges-e Oroszországgal párbeszédet folytatni vagy sem.
A valóságban legalább két fő országcsoport különül el. Először is van egy nagyobb országcsoport Franciaország és Németország vezetésével – idetartoznak többek között még Ausztria, Finnország és Magyarország –, amely mindig a párbeszéd mellett foglal állást. Másodszor van egy kisebb országcsoport Lengyelország és a balti államok vezetésével, amely lényegében elutasítja a párbeszédet (legalábbis addig, amíg Oroszország nem változik meg). A két csoport legutóbb a 2021. június 23-i Európai Tanács ülésén szállt vitába egymással. Németország és Franciaország, pontosabban vezetőik, Merkel és Macron javaslatot tett egy EU–Oroszország-csúcstalálkozó megszervezésére, amelyet a kisebb csoport nyomására aztán kényszerűen elvetették az európai vezetők, miközben mindkét csapat elégedetlenül tért haza. Eltelt alig hét hónap, és most már az EU teljes vezetése, minden európai tagállami vezető, beleértve a lengyel és balti barátainkat, azt követelik – egyébként jogosan –, hogy a mostani krízisben legyen közvetlen tárgyalás az EU és Oroszország között.
A többségi csoport országai mindeközben nemcsak folyamatos párbeszédet folytatnak Oroszországgal, hanem a növekvő biztonsági feszültségek fényében még növelték is ezt a tevékenységüket. A francia és a német vagy éppen a finn diplomácia a növekvő nyugati–orosz szembenállás miatt annyira aktívvá vált, hogy lassan nincs olyan hét, hogy valaki a részükről ne vendégeskedne Moszkvában.
Kétségtelen az is, ha egyszer nem létezik európai egység ebben a kérdésben, akkor azt nem is tudja megbontani semelyik ország. Annál meglepőbb észrevenni a nemzetközi sajtóban, hogy az elképzelt egységet megbontja továbbá Németország, Franciaország és más országok is. Az elmúlt hónapokban egyre agresszívebb retorikai kampány folyik Németország és Franciaország önálló politikája ellen az euroatlanti szövetségen belül, és így nem meglepő, hogy a trend hazánkat is elérte. Ugyanannak a téves narratívának az alkalmazása több európai országgal kapcsolatban csak látványosabbá teszi annak igaztalan voltát.”
Nyitókép: Aleksey Nikolskyi / Sputnik / AFP