Dunja Mijatovic szerint a lengyel határvédelmi intézkedések összeegyeztethetetlenek az emberi jogok európai egyezményében foglaltakkal.
Lengyelország ismételten és módszeresen visszatoloncolja a migránsokat és menedékkérőket Fehéroroszországba, az érintettek egyéni helyzetének és menedékjogra való jogosultságának figyelembevétele nélkül – hívta fel a figyelmet Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa pénteken közzétett, az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) intézett írásbeli észrevételeiben.
A strasbourgi székhelyű szervezet biztosa a lengyel-fehérorosz határon rekedt migránsok helyzetével kapcsolatos aggodalmairól nyújtotta be észrevételeit a bírósághoz, tavaly novemberi helyszíni látogatásának tapasztalataira alapozva. Ahhoz az eljáráshoz járult hozzá, amelyben az EJEB a tavaly a határon rekedt 32 afgán állampolgár Lengyelország elleni panaszával foglalkozik.
Mijatovic úgy véli, hogy a közelmúltban életbe lépett lengyel határvédelmi törvény lehetetlenné tette a panaszosok számára, hogy egyéni menekültügyi eljárásokat indítsanak, csakúgy mint védelmi folyamodványok benyújtását Lengyelországban. A biztos megjegyzi, hogy ez a gyakorlat ahhoz vezet, hogy a migránsokat kiteszik a fehérorosz állami ügynökök általi kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód veszélyének, ami összeegyeztethetetlen az emberi jogok európai egyezményében foglaltakkal. Hozzátette továbbá, hogy a migránsokkal és menedékkérőkkel való fehéroroszországi bánásmód jól dokumentált, és a lengyel hatóságok számára ismert, „vagy legalábbis ismertnek kellene lennie.“
A biztos szerint aggályos az is, hogy a lengyel hatóságok nem nyújtanak humanitárius segítséget a menedékkérőknek és migránsoknak, valamint Lengyelország korlátozza a segélyszervezetek bejutását a határzónába.
– hívta fel a figyelmet. Arra is rámutatott, hogy a menekültek és migránsok „hivatalos narratíván keresztüli megbélyegzése” részben ahhoz vezet, hogy a segélyszervezetek dolgozóit, az aktivistákat és a segítséget nyújtó helyi lakosokat zaklatják és megfélemlítik.
Az emberi jogok előmozdítása és védelme érdekében a mindenkori biztos rendelkezésére álló eszközök között szerepel, hogy úgynevezett harmadik félként beavatkozzon, és észrevételeket nyújtson be az EJEB-hez.
(MTI)
Nyitókép: Gloria Imbrogno / NurPhoto / AFP
Két napon át folyt az eszmecsere a nemzeti önrendelkezésről, a kultúra, a szólásszabadság és a demokrácia válságáról Brüsszelben.
Brüsszel szerint a pénzszivattyú „stratégiai befektetés”, az európai büdzsé állna mögötte teljes kockázati háttérrel.
Eközben az olasz családoknak ingyen kell befogadniuk a programban érintett migránsokat.
Az egy évnyi magyar GDP-nek megfelelő orosz vagyonról van szó.
„Közép-Európa tovább tolódik jobboldali irányba” – állapította meg a brüsszeli lap.
Brillírozott Daniel Freund.
Továbbra is vitatéma, kivégzi-e a közösségi média a valós idejű sportközvetítéseket. A szakértők azzal biztatnak, a sportműsor élőben teljesen más élményt nyújt, így van esély a „formátum” túlélésére.
A francia elnök találkozott rajongóival.
