Lengyelország ismételten és módszeresen visszatoloncolja a migránsokat és menedékkérőket Fehéroroszországba, az érintettek egyéni helyzetének és menedékjogra való jogosultságának figyelembevétele nélkül – hívta fel a figyelmet Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa pénteken közzétett, az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) intézett írásbeli észrevételeiben.
A strasbourgi székhelyű szervezet biztosa a lengyel-fehérorosz határon rekedt migránsok helyzetével kapcsolatos aggodalmairól nyújtotta be észrevételeit a bírósághoz, tavaly novemberi helyszíni látogatásának tapasztalataira alapozva. Ahhoz az eljáráshoz járult hozzá, amelyben az EJEB a tavaly a határon rekedt 32 afgán állampolgár Lengyelország elleni panaszával foglalkozik.
Mijatovic úgy véli, hogy a közelmúltban életbe lépett lengyel határvédelmi törvény lehetetlenné tette a panaszosok számára, hogy egyéni menekültügyi eljárásokat indítsanak, csakúgy mint védelmi folyamodványok benyújtását Lengyelországban. A biztos megjegyzi, hogy ez a gyakorlat ahhoz vezet, hogy a migránsokat kiteszik a fehérorosz állami ügynökök általi kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód veszélyének, ami összeegyeztethetetlen az emberi jogok európai egyezményében foglaltakkal. Hozzátette továbbá, hogy a migránsokkal és menedékkérőkkel való fehéroroszországi bánásmód jól dokumentált, és a lengyel hatóságok számára ismert, „vagy legalábbis ismertnek kellene lennie.“
Brüsszel: adjanak a lengyel hatóságok több segítséget a segélyszervezeteknek!
A biztos szerint aggályos az is, hogy a lengyel hatóságok nem nyújtanak humanitárius segítséget a menedékkérőknek és migránsoknak, valamint Lengyelország korlátozza a segélyszervezetek bejutását a határzónába.
Ezek az intézkedések tovább súlyosbították a határon rekedt menedékkérők és migránsok amúgy is súlyos humanitárius helyzetét”
– hívta fel a figyelmet. Arra is rámutatott, hogy a menekültek és migránsok „hivatalos narratíván keresztüli megbélyegzése” részben ahhoz vezet, hogy a segélyszervezetek dolgozóit, az aktivistákat és a segítséget nyújtó helyi lakosokat zaklatják és megfélemlítik.
Az emberi jogok előmozdítása és védelme érdekében a mindenkori biztos rendelkezésére álló eszközök között szerepel, hogy úgynevezett harmadik félként beavatkozzon, és észrevételeket nyújtson be az EJEB-hez.