Feladta az egyik uniós tagállam: tárt karokkal várnak több százezer migránst
A reform 2025 májusától lép életbe.
A baloldali kormány munkaügyi reformját Alberto Casero néppárti képviselő távszavazatával fogadták el. A jobboldali erők csalásra gyanakszanak.
Tegnap a spanyol törvényhozás elfogadta a baloldali kormány munkaügyi reformját, ami a korábbi konzervatív vezetés piacbarát gazdaságpolitikájának egyik alapkövét jelentette. A módosítás az uniós helyreállítási alapból (Next Generation EU) érkező források előkészítésének tekinthető, hiszen 800 millió eurós támogatás folyósítását teszi lehetővé.
A kisebbségi kormány reformjának elfogadása egészen tegnapig a levegőben lógott, hiszen parlamenti többség híján annak jóváhagyására nem volt sok esély. Annyira nem, hogy még a szavazást levezető elnök is hibásan jelentette be az eredményt: Meritxell Batet először arról tájékoztatta a honatyákat, hogy a módosítást a ház leszavazata. Ugyanakkor valójában 175:174 arányban a reformot elfogadta a parlament, ami annak köszönhető, hogy
A spanyol Néppárt (PP) tájékoztatása szerint technikai hiba történt, Cuca Gamarra szóvivő azt hangsúlyozta, hogy képviselőjük nemmel voksolt, de a parlamenti ülésterem kijelzőjén mégis igen szerepelt a neve mellett. Alberto Casero igénybe vette a távszavazás lehetőséget, és az érvényben lévő szabályok szerint a képviselő szavazatát telefonon is meg kellett volna erősíteni. A hibát ugyan a párt képviselői jelezték, de a levezető elnök végül bejelentette, hogy elfogadták a munkaügyi reformot.
Pablo Casado a hivatalos panaszon túl ígéretet tett, hogy pártja nem hagyja annyiban a megkérdőjelezhető módon elfogadott reformot. A PP elnöke bejelentette, hogy a törvénymódosítást az alkotmánybíróság elé viszik, tovább harcolnak annak elfogadása ellen. Nem sokkal később a másik jobboldali párt,
hogy a szavazást és a reformot vissza tudják vonni, szerintük ugyanis a levezető elnök házszabályellenesen mondta ki a végeredményt.
A most elfogadott reform Pedro Sánchez kormányának egyik legfontosabb ígérete volt, ami a munkanélküliség felszámolását célozza. Az ország legnagyobb szakszervezetei már egy ideje el szerették volna érni, hogy az ideiglenes foglalkoztatás lehetőségét kivezessék a munkaerőpiacról, helyét pedig a szigorúbb, határozatlan idejű foglalkoztatás vegye át. A szezonális munkaviszony lehetősége továbbra is elérhető marad, azonban azok számára, akiket ez elmúlt két év során legalább 18 hónapon keresztül foglalkoztattak határozott idejű szerződés keretében, szerződésük automatikusan határozatlan idejűvé válik.
A hivatalos magyarázat szerint a határozott idejű szerződések munkaerőpiaci bizonytalansághoz vezettek,
és hozzájárultak a magas munkanélküliséghez a fiatalok körében. A novemberi adatok szerint az országos munkanélküliségi mutató 14,1 százalékon állt, a 25 év alatti fiatalok körében azonban ez az arány 29,2 százalék volt, ami uniós szinten is magasnak számít.
Kérdéses azonban, hogy a reform milyen hatással lesz a munkaerőpiac alakulására, hiszen
Pedro Sánchez kormányra kerülését követően viszont növekedés, majd stagnálás kezdődött. A szakszervezetek az elfogadott reform leghangosabb pártolói voltak, ugyanez viszont nem mondható el a munkaadói oldal részéről. A különböző érdekek útvesztőjében a spanyol kormány egyértelműen a szakszervezetek mellé állt, ami a Castilla y La Mancha tartományban hamarosan sorra kerülő regionális választok előtt egy népszerű lépésnek bizonyul.
Ugyanakkor a munkáltatói érdekek hattérbe szorítása, de még inkább a szavazás körül kialakult belpolitikai vita miatt még sincs olyan könnyű helyzetben a baloldali kormány, hiszen a felmérések szerint folyamatosan veszít népszerűségéből. Egy azonban biztos, a spanyol munkaügyi reform története ezzel nem fejeződött be, a bal- és jobboldali formációk csatája az alkotmánybíróságon folytatódik.
Borítókép: Pedro Sánchez miniszterelnök egy tavaly októberi parlamenti szavazás után. (fotó: Manu Fernandez / POOL / AFP)