A baloldali kormány munkaügyi reformját Alberto Casero néppárti képviselő távszavazatával fogadták el. A jobboldali erők csalásra gyanakszanak.
Tegnap a spanyol törvényhozás elfogadta a baloldali kormány munkaügyi reformját, ami a korábbi konzervatív vezetés piacbarát gazdaságpolitikájának egyik alapkövét jelentette. A módosítás az uniós helyreállítási alapból (Next Generation EU) érkező források előkészítésének tekinthető, hiszen 800 millió eurós támogatás folyósítását teszi lehetővé.
A kisebbségi kormány reformjának elfogadása egészen tegnapig a levegőben lógott, hiszen parlamenti többség híján annak jóváhagyására nem volt sok esély. Annyira nem, hogy még a szavazást levezető elnök is hibásan jelentette be az eredményt: Meritxell Batet először arról tájékoztatta a honatyákat, hogy a módosítást a ház leszavazata. Ugyanakkor valójában 175:174 arányban a reformot elfogadta a parlament, ami annak köszönhető, hogy
A spanyol Néppárt (PP) tájékoztatása szerint technikai hiba történt, Cuca Gamarra szóvivő azt hangsúlyozta, hogy képviselőjük nemmel voksolt, de a parlamenti ülésterem kijelzőjén mégis igen szerepelt a neve mellett. Alberto Casero igénybe vette a távszavazás lehetőséget, és az érvényben lévő szabályok szerint a képviselő szavazatát telefonon is meg kellett volna erősíteni. A hibát ugyan a párt képviselői jelezték, de a levezető elnök végül bejelentette, hogy elfogadták a munkaügyi reformot.
Pablo Casado a hivatalos panaszon túl ígéretet tett, hogy pártja nem hagyja annyiban a megkérdőjelezhető módon elfogadott reformot. A PP elnöke bejelentette, hogy a törvénymódosítást az alkotmánybíróság elé viszik, tovább harcolnak annak elfogadása ellen. Nem sokkal később a másik jobboldali párt,
hogy a szavazást és a reformot vissza tudják vonni, szerintük ugyanis a levezető elnök házszabályellenesen mondta ki a végeredményt.
A most elfogadott reform Pedro Sánchez kormányának egyik legfontosabb ígérete volt, ami a munkanélküliség felszámolását célozza. Az ország legnagyobb szakszervezetei már egy ideje el szerették volna érni, hogy az ideiglenes foglalkoztatás lehetőségét kivezessék a munkaerőpiacról, helyét pedig a szigorúbb, határozatlan idejű foglalkoztatás vegye át. A szezonális munkaviszony lehetősége továbbra is elérhető marad, azonban azok számára, akiket ez elmúlt két év során legalább 18 hónapon keresztül foglalkoztattak határozott idejű szerződés keretében, szerződésük automatikusan határozatlan idejűvé válik.
A hivatalos magyarázat szerint a határozott idejű szerződések munkaerőpiaci bizonytalansághoz vezettek,
és hozzájárultak a magas munkanélküliséghez a fiatalok körében. A novemberi adatok szerint az országos munkanélküliségi mutató 14,1 százalékon állt, a 25 év alatti fiatalok körében azonban ez az arány 29,2 százalék volt, ami uniós szinten is magasnak számít.
Kérdéses azonban, hogy a reform milyen hatással lesz a munkaerőpiac alakulására, hiszen
Pedro Sánchez kormányra kerülését követően viszont növekedés, majd stagnálás kezdődött. A szakszervezetek az elfogadott reform leghangosabb pártolói voltak, ugyanez viszont nem mondható el a munkaadói oldal részéről. A különböző érdekek útvesztőjében a spanyol kormány egyértelműen a szakszervezetek mellé állt, ami a Castilla y La Mancha tartományban hamarosan sorra kerülő regionális választok előtt egy népszerű lépésnek bizonyul.
Ugyanakkor a munkáltatói érdekek hattérbe szorítása, de még inkább a szavazás körül kialakult belpolitikai vita miatt még sincs olyan könnyű helyzetben a baloldali kormány, hiszen a felmérések szerint folyamatosan veszít népszerűségéből. Egy azonban biztos, a spanyol munkaügyi reform története ezzel nem fejeződött be, a bal- és jobboldali formációk csatája az alkotmánybíróságon folytatódik.
Borítókép: Pedro Sánchez miniszterelnök egy tavaly októberi parlamenti szavazás után. (fotó: Manu Fernandez / POOL / AFP)
A szerdai esti válságértekezleten részt vett Boris Pistorius (SPD) védelmi miniszter, az Unió és az SPD frakcióvezetői, Jens Spahn (CDU) és Matthias Miersch (SPD), valamint mindkét frakció védelmi szakértői is ott voltak.
„Azokat a cégeket, amelyek a közúti és a vasúti fejlesztések során átverték, megkárosították a magyar embereket, kizárjuk a közbeszerzési eljárásainkból” – jelentette ki Lázár János miniszter.
„Lehet, hogy egy nagyobb mozgósítási hullám előkészítéséről van szó” – jelentette ki a nyugalmazott altábornagy.
Az új törvény már január elsején hatályba léphet.
A járművezetőknek is csak 70 éves koruktól lesz kötelező az orvosi alkalmassági vizsgálat.
Eseménydús meccs volt.
A nagy kultuszminiszter árván nőtt fel, bejárta Európát, az állami bevétel tíz százalékát fordította a szegények és tehetségesek oktatására, és még Szent-Györgyi Albertet is hazacsábította.
2015. november 13-án történtek a párizsi terrortámadások, melyeknek során 137 embert öltek meg és 416 főt megsebesítettek. Veszprémy László Bernát írása.
