Jens Stoltenberg szerint erősödik a feszültség Ukrajna körül.
A NATO elküldte írásbeli válaszát Oroszország biztonsági garanciaigényeire – jelentette be Jens Stoltenberg a testület elnöke szerda esti sajtónyilatkozatában. Az elnök elmondta: „ismételten felszólítjuk Oroszországot, hogy haladéktalanul csökkentse a feszültséget. A NATO hisz abban, hogy a nézeteltéréseket párbeszéd és diplomácia útján kell megoldani, nem erőszakkal vagy az azzal történő fenyegetéssel.”
Közölte,
ezért vissza kell állítani a moszkvai és brüsszeli képviseleteket, a katonai kommunikációs csatornák teljes körű kihasználása, az átláthatóság és a kockázatok csökkentése érdekében.
Stoltenberg hangsúlyozta: a NATO készen áll arra, hogy meghallgassa az orosz aggodalmakat, és valódi párbeszédet folytasson arról, hogyan lehet megerősíteni az európai biztonság alappilléreit. Hozzátette ugyanakkor, hogy „minden nemzetnek joga van a saját biztonsági berendezkedésének kialakításához, tehát Moszkvának tartózkodnia kell e tekintetben a kényszerítő korlátozástól, illetve a szövetségesek és más nemzetek elleni rosszindulatú tevékenységektől”. Mint mondta, a NATO továbbra is szorosan együttműködik Ukrajnával.
A NATO-főtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy Oroszországnak ki kell vonnia katonai erőit Ukrajnából, valamint Georgiából és Moldovából, ahol ezen országok beleegyezése nélkül állomásoznak. Jens Stoltenberg rámutatott, hogy komolyan tárgyalásra van szükség a fegyverzetellenőrzésről, beleértve a nukleáris fegyvereket és a földi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakétákat is.
„A NATO a védelmi vonalakon áll, nem törekszünk a konfrontációra, de nem tudunk és nem is akarunk kompromisszumot kötni azokkal az elvekkel kapcsolatban, amelyeken szövetségeseink biztonsága nyugszik” – emelte ki. Stoltenberg hangsúlyozta:
a politikai megoldás „még mindig lehetséges”, de attól függ, hogy Oroszország „jóhiszeműen” cselekszik-e.
„A jó megoldásban reménykedünk, de felkészültünk a legrosszabbra” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az észak-atlanti szövetség megnövelte hadereje készültségi szintjét. Elmondta, hogy a NATO ötezer fős kontingensét akár napokon belül is képesek telepíteni. Kifejtette azt is, hogy megvannak a tervek „amelyeket nagyon rövid figyelmeztetés után aktiválhatunk és végrehajthatunk”.
Az Ukrajna körüli feszültségre utalva leszögezte: ez a feszültség erősödik. Úgy vélekedett, hogy az orosz területen végrehajtott hadgyakorlatok „esetleges orosz támadást álcázhatnak”. „Mindent megteszünk a feszültség csökkentése érdekében, de a legrosszabbra is fel vagyunk készülve” – tette hozzá.
Borítókép: MTI/AP/Olivier Matthys
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Mark Rutte szerint a tavalyi csúcson rögzített politikai irány ellenére Ukrajna belépése egyelőre elakadt.
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
„Oroszországnak éreznie kell a nyomást annak érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, és látnia kell, hogy lehetetlen éket verni Európa, Ukrajna és az Egyesült Államok közé” – fogalmazott Roberta Metsola.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
Boris Pistorius nagy magabiztosankijelentette: Németország célja, hogy 2029-re megerősített védelmi képességekkel rendelkezzen.
A klub történetének legjelentősebb igazolásaként tekintenek a magyar legendára.
Értesüléseink szerint már a választások előtt több milliárd euró érkezhet Magyarországra.
