Franciaország megálljt parancsolt Magyarország ügyében – ez az Európai Unió jövőjét is befolyásolja
Brüsszel döntése aláásná az egyik legfontosabb uniós elvet.
Európai Számvevőszék: több mint kétmilliárd euró éghetett el a cégek zöld átállását segítő uniós szakpolitikai intézkedésekkel. A jelentés ráadásul a lakosságot érintő költéseket nem is tartalmazza.
Az elmúlt éveket az EU-ban működő cégeknek uniós támogatással arra kellett volna koncentrálniuk, hogy teljesíteni tudják a klímacélokat. A finanszírozott intézkedések javarészt az energiafogyasztás és a különböző iparágak energia-intenzitásásának csökkentését szolgálnák. Erre az Európai Unió nagyjából 2.4 milliárd eurót fordított a költségvetésből. Egy hétfőn közölt audit jelentésből azonban kiderül, hogy ezek a források lényegében kárba vesztek, sőt, olyan az EU olyan projekteket is támogatott, amelyek egyébként is létrejöttek volna.
Az EU zöld átállást, s különösen az üvegházhatású gázok csökkentését segítő intézkedései jelentős mértékben támaszkodnak a vállalkozások energiaigényének visszaszorítására. Az Európai Számvevőszék jelentéséből azonban kiderül, az EU csaknem hatástalanul költötte el ezt az átszámítva több mint 856 milliárd forintnyi összeget.
A jelentésből kiderül, hogy az auditorok becslése szerint
Ezzel a teljesítménnyel aligha érhető el, hogy az Európai Unió energiafogyasztása 32.5 százalékkal csökkenjen 2030-ig.
Az Európai Számvevőszék felderítette továbbá azt is, hogy a finanszírozott projektek több mint a fele uniós támogatás nélkül is teljesedésbe ment volna – ráadásul számos cég kapott úgy vissza nem térítendő támogatást úgy, hogy egyébként más egyéb finanszírozási, például különböző hitelkonstrukciókban is tudtak volna teljesíteni.
Samo Jereb, az Európai Számvevőszék tagja szerint
A szakértő úgy véli, hogy az Európai Unió klímafinanszírozási konstrukciói elégtelen módon kapcsolódnak a vállalkozások szükségleteihez. Jereb rámutat a Reutersnek, hogy nem készült megfelelő elemzés a gazdálkodók igényeiről sem.
Brüsszel ettől függetlenül növelné a 2030-ig megspórolandó energiamennyiség célszámait; a tavalyi évben közzétette több millió épület felújítására vonatkozó stratégiáját, amellyel az épületek energiahatékonyságát kívánná növelni. Megjegyzendő, hogy a lakossági energiamegtakarításra vonatkozó adatok nem szerepelnek az Európai Számvevőszék jelentésében.
Az Euractiv cikkéből kiderül, hogy nem ez az első jelentés arról, hogy az EU rosszul gazdálkodik a pénzével.
Január 10-én kiderült, hogy
Ez azt jelenti, hogy az elköltött csaknem 250 milliárd forintnyi összegnek aligha lett mérhető eredménye az uniós tagságra pályázó Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Észak-Macedóniában, Montenegróban és Szerbiában.
Kép: Eric Beracassat / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Dobozi Gergely