A miniszter ezt követően arról beszélt, hogy Európának szembe kell néznie azon hibákkal, amelyeket elkövetett az energiabiztonság területén, és amelyeknek a következménye az ellátás jelenlegi válsága. „Kényelmes pozíció kizárólag Oroszországra és annak elnökére mutogatni. Politikailag lehet, hogy ez bizonyos helyeken még el is adható. De ha hosszú távon szeretnénk megoldást látni (.), akkor világossá kell tenni, hogy milyen hibákat követtünk el” – mondta.
Aláhúzta, hogy az energiaellátás kérdését „nem szabad átpolitizálni, átideologizálni”, ugyanis „politikai nyilatkozatokkal nem lehet fűteni a lakásokat”. Ennek kapcsán pedig kitért arra is, hogy nem kellene földgáz- és atomenergia-ellenes hangulatot szítani Európában.
A kormány politikáját ezen a téren pragmatikusnak, racionálisnak nevezte, amelynek nyomán szerinte biztos lábakon áll hazánk energiaellátása a következő tizenöt évben.
Az atomenenergia és a külső határvédeme ügye közös a franciákkal
A francia elnök hétfői budapesti látogatásával kapcsolatos kérdésre válaszolva Szijjártó Péter kiemelte, hogy a két ország a meglévő nézetkülönbségek ellenére több stratégiai fontosságú kérdésben azonos álláspontot képvisel, például a külső határvédelmet és az atomenergia használatát illetően. Emellett szoros az együttműködés olyan iparágakban, mint a nukleáris- és az űripar vagy az elektromos autóipar.