„Mi sokak helyett harcolunk az Iszlám Állammal, európai polgárok és országaik helyett is.” A járványhelyzet elterelte a figyelmet olyan jelentős problémákról, mint az Iszlám Állam. Ezt a lehetőséget a terroristák nem szalasztották el, elkezdték újjászervezni magukat – figyelmeztet Najat Ali kurd tábornok, aki a nemzetközi közösség segítségét kéri az iszlamisták elleni harchoz. Interjúnk!
Nyitókép: iraki kurd katonák a kurdok lobogójával 2017-ben Arbilban (SAFIN HAMED / AFP)
A nemzetközi politikusok hiába jelentették be, hogy a terrorszervezetet sikerült felszámolni, csupán Irakban most is négyezer Iszlám Állam-harcos van, az iraki kurd katonai erők számára napi szintű feladatot jelent a velük való harc – mondja Najat Ali pesmerga tábornok, aki egy katonai delegáció tagjaként a Batthyány Lajos Alapítvány meghívására érkezett Budapestre.
Pócza István interjúja
***
Tábornok úr, nemrég olvastam egy cikket önről, amelynek címe: „Az ember, aki első perctől fogva harcol az Iszlám Állammal”. Hogyan kerültek konfliktusba az Iszlám Állammal?
Az Iszlám Állam megalakulását követően szinte megállíthatatlanul tört előre Irakban. Átvették Moszul és több város, település fölött is a hatalmat. Megszerezték az iraki haderő nehézfegyverzetének jelentős részét is. Ezeket azonnal ellenünk fordították, hogy elfoglalják az iraki Kurdisztán területeit is. Ebben a kezdeti időszakban nem is nagyon voltak igazán állásaink, mert az iraki hadsereg felelősségi körébe tartozott ezeknek a területeknek a megvédése. Miután az Iszlám Állam megtámadott bennünket, pesmergákat, s elfoglalt iraki Kurdisztánhoz tartozó területeket, azzal szembesültünk, hogy az iraki hadsereg visszaszorul. Nem volt más választásunk, mint a saját erőnkkel felvenni a harcot. Így alakult, hogy
Mindössze két nap alatt sikerült hadállásokat felállítanunk ellenük és egy egyértelmű frontvonalat húznunk az Iszlám Állammal szemben.
Hogyan képzeljünk el egy tipikus Iszlám Állam-harcost?
A legtöbb Iszlám Állam-harcos, akit láttam halott volt – megöltük őket a kemény harcokban. Csupán keveseket sikerült foglyul ejteni. Egyszer sikerült elfognunk és kihallgatnunk egyet. Megkérdeztem tőle, hogy miért harcol. Ő azt válaszolta, hogy azért, mert abban hisz, hogy ha harcol a szent ügyért és meghal, akkor a mennybe kerül. Ebben eltökélten és megingathatatlanul hisz – mondta nekem. Ekkor azt válaszoltam: mi pesmergák vagyunk, akiknek szigorú szabályaik vannak, soha nem ölünk foglyokat. Mégis – heccből – azt mondtam neki, hogy ha tényleg biztos benne, hogy a mennybe kerül, és szépen megkér, akkor talán megteszem, megölöm, és ezzel segítek neki azonnal odakerülni.
Percekig gondolkodott, majd azt mondta: nem, azt hiszem, nem jutok a mennybe, nem akarok meghalni.
Egy ilyen rövid beszélgetés meggyőzte arról, hogy rosszul látja a dolgokat?
Nem, erről szó sincs. Egyszerűen csak látta, hogy mi adunk számára ételt és vizet, nem viselkedtünk vele gyűlölt ellenségként, hanem egy olyan fogolyként tekintettünk rá, akit tisztelünk, s ez nagyon meglepte, felkészületlenül érte.
Hogyan lehet megoldani az Iszlám Állam-problémát? Minden egyes harcosukat meg kell ölni, vagy meg lehet győzni őket arról, hogy feladják?
Ezt a problémát csupán katonai szinten nem lehet megoldani. Annak ellenére gondolom ezt, hogy képesek vagyunk arra, hogy felszámoljuk az Iszlám Államot. Azonban hiába törtük meg őket katonailag, a szellemiség tovább él és erős. Ez a szellemiség újra és újra kitermeli ugyanazt a problémát – nevezzük Iszlám Államnak vagy másnak. Éppen ezért nem elég a katonai fellépés. Mindenekelőtt fel kell mérnünk a kérdés minden aspektusát: politikai, gazdasági, társadalmi és vallási dimenziókat is. Nem csupán az Iszlám Államról van szó.
Ezt a jelenséget alaposan tanulmányoznunk kell, hogy olyan stratégiát alakítsunk ki, amely ténylegesen győzelemre vezet – minden tekintetben. Ha azt nézzük, hogy ezek olyan emberek, akik másokat gyilkolnak azért, mert az hiszik, jutalmat kapnak és a mennybe kerülnek, az bőven több, mint egy megoldandó katonai kérdés.
Najat Ali tábornok Budapesten
Ha jól értem, ön azon az állásponton van, hogy ezt a helyzetet nem lehet néhány éven belül megoldani.
Nem lehet. Ismételten mondom: csak katonailag nem lehet megoldani ezt a problémát. Stratégiára van szükségünk. Ebben viszont komoly akadály a térség geopolitikai helyzete. Több szomszédos országos is folyamatosan beavatkozik Irakban, beleszól a dolgok menetébe. Ezt mindenekelőtt meg kell akadályozni.
és folyamatosan igyekszik a maga érdekei alapján befolyásolni azt, ami a térségben történik.
Tegyük fel, mégis sikerül felszámolni azt, ami ma Iszlám Államként ismerünk. Akkor másnap egy új terrorista szervezet születne?
Természetesen. Bizonyára emlékszik rá, amikor az iraki miniszterelnök bejelentette, hogy az Iszlám Államot felszámolták Irakban. Jól hangzó állítás volt, de sajnos ez nem így történt, most is több mint négyezer Iszlám Állam harcos van Irakban. Napról napra erősebbek, újjászervezik magukat, és folyamatosan keresik a támadási lehetőségeket.
Milyen a biztonsági helyzet most önöknél?
Iraki Kurdisztán biztonsági helyzete alapvetően jó. Nem tökéletes, de messze-messze jobb, mint Irak más részein.
az emberek nálunk nem fogadják el, amit képviselnek, nem támogatják őket, így titkos bázisokat sem tudnak nálunk létrehozni. Az Iszlám Állam ugyanakkor időről időre megtámad pesmerga állásokat a határterületeken. Éppen emiatt is sürgetjük az együttműködést az iraki hadsereggel, hogy hozzunk létre egy közös erőt, amellyel megvédjük ezt a területet a terroristáktól.
Mit gondol, terveznek újabb támadásokat Európa ellen is?
Az Iszlám Állam frontja most a pesmerga erők határán van. Azért nem érnek el Európába, mert mi megakadályozzuk őket ebben.
Tehát önök Európát is védik?
Igen. Mi sokak helyett harcolunk az Iszlám Állammal, európai polgárok és országaik helyett is. Ezért
Nekünk nincsenek meg a szükséges nehézfegyvereink és a modern technológiánk. Az Iszlám Állam számára ezek mind rendelkezésre állnak.
Hogyan jutnak hozzá ezekhez?
Nem tudom honnan szerzik ezeket a fegyvereket és eszközöket, de folyamatosan azzal kell szembesülnünk, hogy van nekik. Tényleg nem tudom, ki vagy kik adják ezeket nekik, de valahonnan támogatják őket, ez a napnál is világosabb. Éppen ezért kellene az európai országoknak és az Egyesült Államoknak is ennek megoldásán gondolkodni.
A szavaiból úgy érzem, nem tartja elegendőnek a kapott támogatást.
Kapunk ugyan támogatást, de ez sajnos közel sem elegendő a cél eléréséhez. Ennél jóval többre lenne szükség. Ráadásul a járvány miatt sok fontos együttműködés lelassult vagy megakadt. Bízom benne, hogy ezek hamarosan új lendületet nyernek, ahogy sikerül a járványhelyzeten úrrá lenni.
ami lehetőséget adott, hogy megerősítsék magukat. A járvány emellett a gazdasági és biztonsági helyzetre is negatívan hatott, amely szintén az Iszlám Állam malmára hajtja a vizet.
Hogyan értékeli a magyar segítséget?
Nagyon tiszteljük a magyarokat azért a támogatásért, amit eddig adtak, nagyra értékeljük Magyarország erőfeszítéseit, különösen a pesmerga harcosok kiképzésében nyújtott segítséget. Nagyra értékelem a magyarok hozzánk való viszonyulását. A magyar kormány különösen sokat tett értünk, az országunkért és a katonáinkért, amiért nagyon hálásak vagyunk.
Az Udvari Kamaraszínház igazgatója szerint ma ugyanolyan félelmetes dolgok történnek, mint 1919-ben, csak akkor a kommunizmus, most a globalizmus és a félreértelmezett liberalizmus terjed vírusszerűen. Ezért nem lehet elégszer elmondani: ha a múltunkat nem ismerjük, a jelenben is bárki birka módjára vezethet minket.
A miniszterelnök arról beszélt: készülnünk kell arra, hogy rengeteg olyan újítás, felfedezés, találmány, kísérlet várható a jövőben, ami megpróbál az ember számára élhető közeget teremteni élhetetlen területeken.
Nyíltan ukránpárti tiszás jelöltet támogat Hódmezővásárhely polgármestere.
Stefano Sutti szerint az Európai Bizottság a jog kreatív értelmezésével egyre több mindenre terjeszti ki a hatáskörét, a szubszidiaritás és a tagállamok rovására.
Eli Sharabi megdöbbentő őszinteséggel beszélt a Mandiner újságírójának, arról a 16 hónapról, amely során szó szerint a földi poklot élte át.
A Tisza elnöke inkább tekinthető egy kontrollfüggő mikromenedzsernek, aki nem látja a fától az erdőt.
Összeesküvés-elmélet, paranoia és fekete humor. Lehet vitatkozni arról, hogy az Emma Stone főszereplésével leforgatott Bugonia lenne-e Jórgosz Lánthimosz eddigi legkiválóbb filmje, de hogy a legszórakoztatóbb és a leginkább letisztult, az biztos.
A külgazdasági és külügyminiszter Bosznia-Hercegovinában leszögezte, „a Nyugat-Balkán stabilitása, békéje és biztonsága Magyarország fontos nemzetbiztonsági érdeke”.
