Izrael sürgetni fogja az Egyesült Államokat, hogy más eszközöket vessen be Irán rohamtempóban végzett urándúsítása ellen, és szükség esetén katonai beavatkozásra is kész.
Az Egyesült Államok vonakodása, hogy feloldja az Iránnal szembeni szankciókat, a legfőbb akadálya annak, hogy újraélesszék a 2015-ben megkötött atomalkut a nagyhatalmakkal – közölte vasárnap az iráni külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselője.
A névtelenséget kérő illetékes, akit a Tasznim iráni hírügynökség idézett, kijelentette: „mostanra világossá vált, hogy Washington vonakodása, hogy feladja teljes egészében szankcióit, a legfőbb kihívást jelenti a tárgyalások menetében”.
„Úgy véljük, a megállapodás karnyújtásnyira lehet, ha az amerikai kormány feladja maximális nyomásgyakorlásra vonatkozó kampányát,
az európai partnerek pedig komoly rugalmasságot és politikai akaratot mutatnak a tárgyalásokon” – tette hozzá.
Naftali Bennett izraeli miniszterelnök vasárnap, a heti kabinetülést követően hangsúlyozta, hogy a nemzetközi tárgyalófeleknek határozott álláspontot kell képviselniük a Bécsben folyó nukleáris egyeztetéseken Teheránnal szemben. „Világossá kell tenniük Irán számára, hogy lehetetlen egyszerre tárgyalnia és uránt dúsítania” – áll az izraeli kormányfő hivatalának közleményében.
Bennett azokra az értesülésekre reagált, miszerint Irán megkezdte a 20 százalékos urándúsítást a föld alatt található fordói nukleáris létesítményében, amit az izraeli miniszterelnök nukleáris zsarolásnak minősített. „Ez egy nagyon komoly lépés” – hangoztatta Bennett, aki szerint
Aviv Kohavi vezérkari főnök novemberi sajtójelentések szerint arról beszélt, hogy az izraeli hadsereg felkészült szükség esetén katonai eszközöket bevetni a fő regionális ellenlábasának számító Irán nukleáris programja ellen.
A 2015-ben aláírt atomalkuról Irán és az Egyesült Államok között Bécsben folyó közvetett tárgyalásokat pénteken elnapolták, ami miatt az európai tárgyalófelek – Franciaország, Németország és Nagy-Britannia – „csalódottságukat és aggodalmukat” – fejezték ki.
Az Iráni Iszlám Köztársaság és a hat nagyhatalom által 2015-ben aláírt atomalku holtponton van, amióta Donald Trump amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a megállapodásból, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Válaszul Teherán fokozatosan állította le a szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését.
(MTI)
Újra tárgyalóasztalnál az Egyesült Államok és Kína. Miközben Spanyolországban folytatódnak a kereskedelmi egyeztetések, egyre nagyobb a bizonytalanság a TikTok amerikai jövője körül.
A három ország a Dzsedzsu sziget térségében tart többnapos hadgyakorlatot, amely a védelmi együttműködés eddigi legfejlettebb formáját mutatja be.
A tömeg a sportolókat sem kímélte.
Azonnali cselekvésre szólították fel Trumpot.
Közös nevezőre juthatott Trump és Putyin.
Dani Rodrik Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában keresné a jogállamiság új példaképeit.
AfD-áttörés Észak-Rajna-Vesztfáliában, de a CDU maradt az első – viszont bezuhantak a baloldali Zöldek.
A kínai Wisdom Motor az első európai gyárát Magyarországon építheti meg – jelentette be a cég vezetője egy hongkongi közlekedési konferencián.
