Magyar kutatások segítik a gluténérzékenyeket!
A gluténérzékenység az utóbbi évtizedekben világszerte népbetegség lett, a területet magyar tudósok is kutatják.
Egy új kutatás magyarázatot talált arra, miért képes egyes emberek immunrendszere olyan gyorsan elbánni az új típusú koronavírussal (SARS-CoV-2), hogy a tesztjeik negatívnak bizonyulnak.
Noha akár az egész családjuk koronavírusos, tehát ki vannak téve a fertőzésnek, ezeknek az embereknek az úgynevezett T-sejtjei vagy T-limfocitái a fertőzés legkorábbi szakaszában elpusztítják a vírust – írta a The Guardian online kiadása. Ez történt azoknak a londoni egészségügyi dolgozóknak mintegy 15 százalékával, akiket a világjárvány első hulláma idején követtek nyomon. A felfedezés a vakcinák a T-sejtes immunválaszt célzó, új nemzedékének kifejlesztése felé nyithat utat – mondták a kutatók.
Nem tudtuk, hogy tényleg sikerült-e elkerülniük a vírust, vagy természetes úton megszabadultak tőle, mielőtt a rutinszerű tesztek észlelték volna a jelenlétét” – mondta Leo Swadling, a University College London immunológusa, a tanulmány vezető szerzője.
A vizsgált dolgozók a jelentős kockázat ellenére egyetlen teszteléskor sem bizonyultak pozitívnak. Vérmintájuk azonban azt mutatta, emelkedett a vírusra reagáló T-sejtjeik száma a világjárvány előttihez, valamint a vírusnak ki nem tett emberekéhez képest. A vírusfertőzés más vérbeli jelzőanyagainak mennyisége is emelkedett a vérükben.
A tanulmány arra utal, hogy ezeknek az embereknek egy alcsoportja korábbi, közönséges náthát okozó szezonális koronavírus-fertőzések miatt rendelkezett az úgynevezett memória T-sejtek megnövekedett mennyiségével, ez óvta meg őket az új típusú koronavírustól. Ezek az immunsejtek „kiszagolják” a – szezonális koronavírusokkal közös – fehérjéket, amelyek a szaporodásban vesznek részt, és egyes embereknél ez az immunválasz elég gyors és erős ahhoz, hogy a legkorábbi szakaszban legyőzze a fertőzést.
– magyarázta Swadling.
Az eredmények azért különösen jelentősek, mert az immunválasz T-sejtes fajtája az antitestekhez képest hosszabban tartó immunitás felé hajlik, ami általában inkább években, mint hónapokban mérhető. Szinte mindegyik létező Covid-19 elleni vakcina a SARS-CoV-2 sejtekbe hatolását segítő, úgynevezett tüskefehérje ellen serkenti az ellenanyagok termelődését, a védettség azonban idővel gyengül. A tüskefehérjét célzó oltóanyagok esetleges gyengeségének tartják azt is, hogy a vírusnak ez az a része, amely leggyakrabban mutálódhat.
Ezzel szemben a T-sejtes válasz hosszabb ideig maradhat fenn, és a vírusnak az a területe, amelyre a válasz irányul, a koronavírusokban elég állandónak tűnik.
(MTI)
Nyitókép: pixabay