A Lengyelországgal szemben az Európai Unióban (EU) alkalmazott büntetés és zsarolás nem helyes út – kommentálta szerdán a lengyel kormányszóvivő az EU Bírósága által kirótt pénzbüntetést, hangsúlyozva, hogy a vitás ügyet, a fegyelmi kamarát illetően a varsói kormány már változásokat jelentett be.
Az EU Bírósága szerdán napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra, amiért a kormány, a bíróság rendelkezésével szembemenve, nem függesztette fel a bírói jogsértések kiküszöbölésére a lengyel legfelsőbb bíróságon létrehozott fegyelmi kamarát. A döntésre reagálva Piotr Müller lengyel kormányszóvivő aláhúzta:
az igazságügy szervezése az uniós tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Hozzátette: a fegyelmi kamarát illető változásokat a kormány képviselői is szükségesnek nevezték, viszont a Varsóval szemben alkalmazott „büntetés és zsarolás nem a helyes út”.
A lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, Sebastian Kaleta úgy látta: az EU Bírósága a hatáskörén túllépve döntött, rendelkezésében „teljességgel semmibe veszi a lengyel alaptörvényt” és a lengyel alkotmánybíróság döntéseit. A varsói taláros testület ugyanis október elején kimondta: a nemzeti alkotmány elsőbbséget élvez az uniós joggal szemben azokon a területeken, amelyeken az utóbbinak nincs kizárólagos hatásköre, és az EU-ra átruházott hatáskörök csak az alaptörvénynél alacsonyabb jogszabályokra vonatkoznak. Az igazságügy pedig nem tartozik az uniós alapszerződésekben felsorolt olyan területek közé, amelyekre a hatáskörök átruházása vonatkozik.
Az EU Bíróságának büntetése
Az EU Bírósága július közepén döntött úgy, hogy a fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, és elrendelte a kamara működésének felfüggesztését is. Az Európai Bizottság később szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Varsó nem hajtja végre az ítéletet.
A szerdán elrendelt egymillió eurós napi pénzbüntetést addig kell fizetnie a varsói vezetésnek, amíg nem tesz eleget az uniós testület döntésének. A fő lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform képviselői az uniós bírósági döntés nyomán azt követelték, hogy a parlament azonnal tűzze napirendjére a fegyelmi kamara megszüntetését előirányzó törvény tervezetét.