A francia vízumkiadás szigorítása miatt haragudott meg az észak-afrikai állam.
Algéria hazahívta konzultációra párizsi nagykövetét az algériai állampolgárokat érintő francia vízumkiadás szigorítása és Párizs „felelőtlen” kijelentései miatt – közölte szombaton az algériai elnöki hivatal. Ez a fejlemény arra utal, hogy tovább mérgesedik a francia-algériai viszony Párizsnak az észak-afrikai országokkal szembeni vízumpolitikája miatt. A vízumügyben szombaton telefonon beszélt egymással a francia és a tuniszi elnök, és ez alapján a francia-tunéziai viszony sokkal konstruktívabban alakul. A francia kormány kedden jelentette be, hogy ezentúl jóval kevesebb beutazóvízumot ad ki a marokkói, az algériai és a tunéziai állampolgároknak, mert állítása szerint az észak-afrikai országok nem működnek együtt vele az illegális bevándorlók visszafogadásában, pedig erről már három éve tárgyal az érintett országokkal.
Algír azt állítja, hogy a francia lépésről nem konzultáltak előtte
Algír a bejelentésre azonnal úgy reagált, hogy a külügyminisztériumába bekérették a francia nagykövetet. Algír azt állította, hogy a francia lépésről nem konzultáltak előtte. Marokkó is tiltakozott, azt állította, hogy a francia döntés indokai nem felelnek meg a valóságnak, és alapos tanulmányozást ígért. Tunézia szombaton reagált először: Kaisz Szaíd elnök telefonon beszélt francia kollégájával, Emmanuel Macronnal. Algéria ráadásul a belügyeibe való beavatkozásnak és a néhai gyarmattartó Franciaország bűnei kisebbítésére tett kísérletnek vette, hogy
amely meghamisítja a történelmet, és amelynek tisztségviselői visszaélnek a francia vízumhoz való könnyű hozzájutás lehetőségével. A vízumkiadás szigorítása e vezetők ellen irányul, nem pedig az üzletemberek, diákok ellen – tette hozzá Macron a lap szerint.
Kaisz Szaíd tunéziai elnök a Macronnal szombaton folytatott telefonbeszélgetésében hivatala közleménye szerint kifejezte sajnálkozását a francia vízumkiadás szigorítása miatt. Macron erre megjegyezte: elképzelhető, hogy a szigorítást később felülvizsgálják. A tunéziai elnök úgy vélte, hogy az illegális migráció kérdését ma már csakis egy új megközelítéssel lehet megoldani, és hogy ez lesz az egyik fő feladata az új tunéziai kormánynak, amely a napokban alakulhat meg. A párizsi Elysée-palota pedig a beszélgetésről kiadott közleményében azt írta: a felek megállapodtak abban, hogy megerősítik együttműködésüket az illegális migráció visszaszorítása érdekében.
(MTI)
Kép forrása: MTI/EPA
„Minden egyes alkalommal, amikor az orosz hadsereg egy négyzetkilométernyi területen előrenyomul, a fenyegetés is egy négyzetkilométerrel közelebb kerül Európához” – hangsúlyozta.
Jean-Noël Barrot francia rakétákkal támadná Oroszország területét, Ukrajnát meg fölvenné a NATO-ba. Van kérdés?
Michel Barnier inkább Meloniékhoz siet Olaszországba, ami finoman szólva is szokatlan a német-francia kiegyezés óta – viszont jó oka van rá.
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
Arra hivatkoztak, hogy a magzat nem tekinthető élőlénynek, így az abortusz nem minősíthető halálozási oknak.
Jelentősek a késések.
A romániai államfőválasztás első fordulóját követő urnazárás után a szövetségi elnök rövid sajtónyilatkozatában elmondta: „a ma este csak a máról szólt”.
Az indoklásból az derül ki, hogy nem Gyurcsány embereivel, a régi baloldali káderekkel van bajuk, hanem azzal, hogy nincs szmsz.
