Az amerikai csapatkivonás óta Dohában megtörtént az első átfogó megbeszélés a felek között.
Egyebek között terrorelhárítási és humanitárius kérdésekről egyeztettek amerikai diplomaták az Afganisztánban hatalomra került radikális iszlamista tálibok képviselőivel szombaton a katari fővárosban, Dohában.
Az afgán küldöttséget vezető Amir Hán Muttaki, a tálib vezetés külügyminisztere a megbeszélésen kijelentette, hogy Afganisztán új vezetésének meggyengítése instabilitással járna, s ez nem szolgálná a nemzetközi közösség érdekeit. Muttaki az afgán Bahtar hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy a tálib delegáció az amerikai féltől az afgán központi bank zárolt valuta-tartalékainak feloldását kérte.
A tálib hatalomátvételt követően az Egyesült Államok befagyasztotta a hozzávetőleg kilencmilliárd dollárra tehető vagyont, aminek következtében drasztikus devizahiány jelentkezett, s elszabadult az alapvető élelmiszerek és az üzemanyagok ára a dél-ázsiai országban. A tálib diplomácia vezetője egyben közölte, hogy
Mint mondta, az amerikai delegáció közölte, hogy az Egyesült Államok fontolóra fogja venni a segítségnyújtást. A koronavírus-járványról szólva Muttaki közölte, hogy az amerikai fél támogatást ígért az afgán oltási kampány számára. Washington még júliusban hárommillió adag Johnson & Johnson vakcinát ajánlott fel. Muttaki szerint a két küldöttség megvitatta, miként lehet új fejezetet nyitni a két ország között Afganisztán két évtizeden át történt megszállását követően.
A tálibok külügyminisztere hozzátette, hogy az afgán küldöttség a napokban európai tisztségviselőkkel is találkozik majd. Hírügynökségek felhívták a figyelmet, hogy az amerikai csapatkivonás óta ez az első átfogó megbeszélés a felek között. Amerikai tisztségviselők szerint a kétnapos dohai tárgyalások egyik kiemelt napirendi pontja az lesz, miként lehet elejét venni annak, hogy a tálibok uralta Afganisztán ismét a terrorizmus melegágya legyen. Szintén terítékre kerül majd az Afganisztánban rekedt amerikai állampolgárok biztonságos hazaszállítása is.
Szuhail Sahín tálib szóvivő az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva a megbeszélések kezdete előtt ugyanakkor kizárta az egyre aktívabbá váló Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni együttműködés lehetőségét az Egyesült Államokkal.
– hangoztatta Sahín. Az Iszlám Állam fegyveresei az utóbbi időben fokozták támadásaikat a rivális tálibokkal szemben. Pénteken például egy 46 halálos áldozatot követelő robbantásos merényletet követtek el az észak-afganisztáni Kunduz egyik síita mecsetében.
(MTI)
Fotó: MTI/AP/Mohammad Aszif Hán
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Nem gyakran történt eddig ilyen a román történelemben.
Tíz éve igyekszik felépíteni a cenzúra intézményrendszerét Brüsszel az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése szerint. A cenzúra elsősorban a jobboldali vélemények ellen irányul, démonizálva azokat. Erre elég konkrét bizonyítékok gyűltek össze. Mutatjuk.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Venezuela és Irán esete után Washington reformokat kér Kubától, valószínűleg akkor jár a legjobban, ha elfogadja az ajánlatot – vagy egy éjszaka Havanna is amerikai helikopterek zajára riadhat fel.
A variánst már a szennyvízben is azonosították, ami azt jelenti, hogy a vírus valós elterjedése már a vártnál nagyobb lehet.
Az USA hatalmas ünnepségre készül a függetlenségi nyilatkozat 250. évfordulójára.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
