Megkezdődött egy háborús bűnökkel vádolt iráni pere Svédországban

2021. augusztus 10. 15:04

A svéd ügyészség szerint Núri 1988 júliusában és augusztusában a Karadzs városához közeli Gohardast börtön ügyészhelyettesének segédje volt, és súlyos atrocitásokban játszott szerepet.

2021. augusztus 10. 15:04
null

Megkezdődött egy háborús bűnökkel és gyilkossággal vádolt egykori iráni tisztségviselő, Hámed Núri pere kedden Stockholmban. A hatvanéves Núrit azzal vádolják, hogy részt vett az iraki-iráni háború (1980-88) végnapjaiban elkövetett tömeggyilkosságokban. 1988-ban legalább ötezer emberrel végeztek, akik ellenezték a Ruholláh Khomeini néhai iráni legfelsőbb vezető által kiépített iszlamista rezsimet. Ez az első alkalom, hogy valakit bíróság elé állítanak a tisztogatás miatt. A svéd ügyészség szerint Núri 1988 júliusában és augusztusában a Karadzs városához közeli Gohardast börtön ügyészhelyettesének segédje volt, és súlyos atrocitásokban játszott szerepet.

Az Iránt akkoriban vezető Khomeini elrendelte, hogy végezzenek ki minden rabot, aki továbbra is támogatja a Mudzsáhedín-e-Halk (a Nép Szent Harcosai) nevű iráni ellenzéki csoportot. A Mudzsáhedín-e-Halk gyilkosságokat és pokolgépes merényleteket hajtott végre az iráni rezsim ellen egészen 2001-ig, amikor lemondott a fegyveres erőszakról. A csoport Szaddám Huszein iraki vezető hadseregének oldalán harcolt az iraki-iráni háborúban, és néhány ezer tagja menedéket is kapott Irakban. Khomeini rendeletének következtében sok foglyot kivégeztek a Gohardast börtönben 1988. július 30. és augusztus 16. között - tájékoztatott a svéd ügyészség. 

Másokkal együtt Núri is részt vett a tömeges kivégzésekben, és azzal gyanúsítható, hogy szándékosan kioltotta számtalan rab életét, akik rokonszenveztek a mudzsáhedekkel”

– tette hozzá a hivatal. 

Az ügyészség szerint a vádlott emellett szándékosan végzett több fogollyal, akik különféle baloldali csoportokkal szimpatizáltak, és akiket eretneknek tartottak. A svéd büntető törvénykönyv értelmében ezek a gyilkosságok nem kapcsolódnak fegyveres konfliktushoz, így nem tartoznak a háborús bűncselekmények közé. A gyilkosságok jelentős részét 1988. augusztus 27. és szeptember 6. között követték el.

 Hamidot 2019 novemberében fogták el, amikor megérkezett a svéd fővárosba, Stockholmba. Azóta őrizetben van. A férfi tagadja az ellene felhozott vádakat. Ügyében 2022 áprilisában várható ítélet. A svéd törvények szerint a helyi bíróságok külföldi állampolgárokat is felelősségre vonhatnak nemzetközi jogsértésekért. A stockholmi bíróság előtt százak tüntettek az iráni rezsim ellen, Ebrahim Raiszi új iráni elnök felelősségre vonását követelve. Bíróként Raiszi is szerepet játszott a kivégzésekben.

(MTI)

Nyitókép: Marijan Murat / DPA / AFP. Illusztráció.

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
dottore
2021. augusztus 10. 18:17
Majd kap két hónap felfüggesztettet. Amit max. egy női krízisközpontban kell letöltenie. Hadd színesedjen a svéd demográfia! De ez a hír csak elvonja a figyelmet arról hogy Orbán micsoda diktatúrát épít ki itthon! :D
di maggio
2021. augusztus 10. 16:28
Majd az LMBTQ társaság kiáll mellette. Lesznek tüntetések is Végül kiderítik,hogy ezért is a Patás a hibás.
MayorAnna
2021. augusztus 10. 16:19
Palesztin gyermekeket gyilkoló izraeliekre is figyelnek a svédek? - csak kérdem.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!