„Dühös vagyok a németekre” – elszabadultak az energiaárak Svédországban
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A svéd ügyészség szerint Núri 1988 júliusában és augusztusában a Karadzs városához közeli Gohardast börtön ügyészhelyettesének segédje volt, és súlyos atrocitásokban játszott szerepet.
Megkezdődött egy háborús bűnökkel és gyilkossággal vádolt egykori iráni tisztségviselő, Hámed Núri pere kedden Stockholmban. A hatvanéves Núrit azzal vádolják, hogy részt vett az iraki-iráni háború (1980-88) végnapjaiban elkövetett tömeggyilkosságokban. 1988-ban legalább ötezer emberrel végeztek, akik ellenezték a Ruholláh Khomeini néhai iráni legfelsőbb vezető által kiépített iszlamista rezsimet. Ez az első alkalom, hogy valakit bíróság elé állítanak a tisztogatás miatt. A svéd ügyészség szerint Núri 1988 júliusában és augusztusában a Karadzs városához közeli Gohardast börtön ügyészhelyettesének segédje volt, és súlyos atrocitásokban játszott szerepet.
Az Iránt akkoriban vezető Khomeini elrendelte, hogy végezzenek ki minden rabot, aki továbbra is támogatja a Mudzsáhedín-e-Halk (a Nép Szent Harcosai) nevű iráni ellenzéki csoportot. A Mudzsáhedín-e-Halk gyilkosságokat és pokolgépes merényleteket hajtott végre az iráni rezsim ellen egészen 2001-ig, amikor lemondott a fegyveres erőszakról. A csoport Szaddám Huszein iraki vezető hadseregének oldalán harcolt az iraki-iráni háborúban, és néhány ezer tagja menedéket is kapott Irakban. Khomeini rendeletének következtében sok foglyot kivégeztek a Gohardast börtönben 1988. július 30. és augusztus 16. között - tájékoztatott a svéd ügyészség.
– tette hozzá a hivatal.
Az ügyészség szerint a vádlott emellett szándékosan végzett több fogollyal, akik különféle baloldali csoportokkal szimpatizáltak, és akiket eretneknek tartottak. A svéd büntető törvénykönyv értelmében ezek a gyilkosságok nem kapcsolódnak fegyveres konfliktushoz, így nem tartoznak a háborús bűncselekmények közé. A gyilkosságok jelentős részét 1988. augusztus 27. és szeptember 6. között követték el.
Hamidot 2019 novemberében fogták el, amikor megérkezett a svéd fővárosba, Stockholmba. Azóta őrizetben van. A férfi tagadja az ellene felhozott vádakat. Ügyében 2022 áprilisában várható ítélet. A svéd törvények szerint a helyi bíróságok külföldi állampolgárokat is felelősségre vonhatnak nemzetközi jogsértésekért. A stockholmi bíróság előtt százak tüntettek az iráni rezsim ellen, Ebrahim Raiszi új iráni elnök felelősségre vonását követelve. Bíróként Raiszi is szerepet játszott a kivégzésekben.
(MTI)
Nyitókép: Marijan Murat / DPA / AFP. Illusztráció.