Az amerikai alelnök szerint Peking kényszerítő politikát folytat a Dél-kínai-tengeren.
Kamala Harris amerikai alelnök azzal vádolta kedden Pekinget, hogy kényszerítő és megfélemlítő politikát folytat a Dél-kínai-tengeren, továbbra is aláássa a szabályokra alapuló rendet, de Washington szerinte a továbbiakban is a szabad és nyitott indiai-csendes-óceáni térség megteremtésén fog fáradozni. Az amerikai alelnök a szingapúri látogatása harmadik napján beszélt erről, még mielőtt továbbutazott Vietnamba.
Harris körútra indult a térségbe
Harris körútja a térségbeli partneri kapcsolatok erősítését szolgálja, és illeszkedik azokhoz a washingtoni törekvésekhez, amelyek Kína növekvő térségbeli gazdasági és biztonsági befolyását hivatottak ellensúlyozni. „Tudjuk, hogy Peking továbbra is kényszerít, megfélemlít, és követeli magának a Dél-kínai-tenger nagy részét” – hangoztatta Harris. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket a követeléseket elutasította 2016-os ítéletében a hágai Állandó Választottbíróság. Peking tevékenysége továbbra is aláássa a szabályokon alapuló rendet, és fenyegetést jelent a térségbeli országok szuverenitására – mondta az amerikai alelnök.
és megsértette a Fülöp-szigetek szuverenitását azzal, hogy terjeszkedett az ottani zátonyokon. Kína a bírósági döntést elutasította, mondván, a testület nem illetékes az ügyben. Peking továbbra is magának követeli az általa kijelölt tengeri vonalon belül fekvő területeket, amelyekre igényt tart Brunei, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Tajvan és Vietnam is. Kína mesterséges szigeteket létesített a tengerből kiemelkedő sziklazátonyokon és homokpadokon, előretolt helyőrségeket telepített oda. A térség halban gazdag, a tengerfenék alatt pedig gázmezők terülnek el. Az amerikai haditengerészet az erejét fitogtatva gyakran tart ott a hajózás szabadságát nyomatékosító manővereket, hajói megközelítik a vitatott hovatartozású szigeteket.
A kínai befolyás ellensúlyozása évek óta az amerikai nemzetbiztonsági politika homlokterében áll, és Joe Biden elnök kormányzata a legnagyobb geopolitikai kihívásnak tekinti ezt. Harris Szingapúrban ismét kitért az afganisztáni helyzetre, „bátor és jó döntésnek” nevezte az amerikai katonák kivonását az országból. „Elértük azt, amiért odamentünk” – mondta.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/ABACA Press pool/Yuri Gripas
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Óriási ováció fogadta a tervet, még a kisebb államok küldöttei is boldogok voltak, csordultig telt a zsebkendőjük az örömkönnyektől. Nizalowski Attila írása.
„Egyáltalán nem érdekel, az oroszok mit gondolnak a magyar külpolitikáról” – jelentette ki egy fórumon a külügyminiszter.
Elmondta, mire menne Európa az amerikaiak nélkül, mire Brüsszel kikelt magából.
Példátlan tisztogatási hullám söpört végig a kínai katonai elit csúcsán, ami sokkolta a nemzetközi elemzőket.
Szakértő a Mandinernek: az európai politikai elit a soft powerben hisz, miközben a NATO katonai erejének több mint kétharmadát egyetlen ország adja. Ha az Egyesült Államok nincs, a szövetség ereje megszűnik.
A Fehér Ház bejegyzésében az amerikai elnök egy pingvin társaságában menetel Grönland felé.
Visszafordíthatatlan a baj: Nyugaton most jönnek rá, hogy a migráció nem játék.
A robbanás hat embert sebesített meg, köztük egy ötéves gyereket.
