Az amerikai csapatkivonás előkészítetlenségét, rendezetlenségét és váratlanul gyors ütemét kifogásolták afgán politikusok kedden, Joe Biden beszéde után, amelyben ismételten kiállt a döntés mellett.
– fogalmazott egy Twitter-bejegyzésben Saad Mohseni, a Moby Media Group nevű médiacég ügyvezető igazgatója. „Távozzanak, de azt tegyék felelősségteljesen!” – tette hozzá.
Iszmáil Miahail, az RTA afgán műsorszolgáltató vezérigazgatója utalt Bidennek arra a megállapítására, hogy az afgánoknak kell rendezniük a „polgárháborús helyzetet”.
- fogalmazott.
Afganisztánban többen bírálták a csapatkivonáson kívül azt is, hogy az amerikaiak hirtelen hagyták el a támaszpontokat, ami miatt zavar keletkezett a katonai műveletek összehangolásában is. Afgán kormánytisztviselők és katonák szerint az amerikai csapatok sok esetben úgy hagyták el a támaszpontokat, hogy el sem magyarázták az afgán félnek, miként kell működtetni a védelmi felszereléseket.
Szaláhuddín Rabbáni, a Dzsamíjat-e-Iszlámi nevű párt vezetője Asraf Gáni „gyalázatos és szégyenteljes” menekülésének módját az amerikai csapatkivonáshoz hasonlította. A magát kedden ügyvezető elnöknek nyilvánító Amrulla Száleh alelnök mindazonáltal úgy vélekedett, hogy „hiábavaló” vitába bocsátkozni Bidennel Afganisztánt illetően. Ehelyett arra szólította fel az afgánokat, hogy csatlakozzanak a tálibokkal szembeni ellenálláshoz.
Előzmények
Az amerikai elnök hétfőn kiállt amellett, hogy az Egyesült Államok teljesítette kötelezettségvállalását. Emlékeztetett: az afganisztáni invázió célja a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások felelőseinek elfogása, illetve annak biztosítása volt, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet ne indíthasson többé támadást afgán földről. Afganisztánban a radikális iszlamista tálib felkelők májusban átfogó offenzívát indítottak a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást. Vasárnap bevették a fővárost, Kabult, és Asraf Gáni afgán elnök külföldre menekült, a kormány pedig összeomlott.
(MTI)
Nyitókép: Kabul, 2021. augusztus 17. Tálib fegyveresek az amerikai nagykövetség közelében lévő ellenőrzőponton Kabulban 2021. augusztus 17-én. Két nappal korábban a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán, miután a lázadók harc nélkül behatoltak az afgán fővárosba és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket.
MTI/AP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Donald éles volt és ütöttek a kiszólásai.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Elődje rendeleteinek túlnyomó részét jóváhagyása nélkül hagyhatták jóvá.
Az amerikai elnök terrortámadásnak nevezte a lövöldözést, amely során az afgán támadó lelőtte a Nemzeti Gárda két tagját.
Azzal az amerikai dezinformációs szakértővel interjúzott a Lakmusz, aki dezinformációt terjesztett Hunter Biden laptopjával kapcsolatban, és erre még csak rá sem kérdeztek.
Orbán Viktor gyakran elmondta, hogy ha Donald Trump lett volna 2022-ben, a totális invázió elindulásakor az amerikai elnök, a háború ki sem tört volna.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium közleményében hnagsúlyozta, a szigorú időkorláttal felhasználható uniós forrásokról sem mondanak le.
A tárcavezető szerint a pártelnök „attól félti a tiszásokat, hogy a jóhangulatú Lázárinfókon elbizonytalanodnak, és végül majd a Fideszre szavaznak”.
