Itt a koronavírus új hulláma, de Görögország még mindig nem tud úszni

Nyitókép: maszkot viselő díszőrség az Ismeretlen katona szobra előtt Athénban (REUTERS/Alkis Konstantinidis)

Lusta vasárnap délután van Athénban. A hőmérő higanyszála lazán bele-belekóstol a negyvenes tartományba, az üres utcákon barangolva az embernek az az érzése támad, hogy egyedül van az egész városban. A tengerparti villamoson – Arisztotelészről van elnevezve – fürtökben utaznak a helyi fiatalok a strand felé, a maszk az állukra húzva vagy a farzsebükbe gyűrve pihen. Gondtalan az athéni nyár, és a nyugati turisták sincsenek még túl sokan a városban.

Pillanatnyi nyugalom a tartós válságokban vergődő országban? Két évvel eskütétele után egyelőre stabilnak tűnik Kiriákosz Micotákisz görög jobboldali miniszterelnök széke. Egyelőre.

Az elakadt oltási program miatt ugyanis

ráadásul a nemzetgazdaság egyik motorjának számító turizmus sem pörög igazán.

Teljes átrendeződés

Emlékezetes: turbulens évek vannak Görögország mögött. A 2008-as nagy gazdasági válság, amely tartós krízisbe döntötte a görög gazdaságot, az élet sok más területe mellett a pártrendszert is a feje tetejére állította.

Amikor 1974-ben megbukott a görög junta, a különböző történelmi törésvonalak mentén hamar új pártok jöttek létre, amik közül kettő vált igazán meghatározóvá: a Pánhellén Szociáldemokrata Mozgalom (PASZOK) és a jobbközép-konzervatív Új Demokrácia.

valóságos politikusdinasztikák alakultak ki. A PASZOK részéről a Papandreu család, az Új Demokráciától pedig a Karamanlisz család volt az, amelyik két miniszterelnökkel is megörvendeztette a helléneket a harmadik görög köztársaság 1974-es megalapítása óta. Egyébként a jelenlegi kormányfő, Kiriákosz Micotákisz papája is volt miniszterelnök egy darabig.

A PASZOK és az Új Demokrácia váltógazdálkodásának csak az tudott véget vetni, hogy – éppen egy Papandreu vezetésével – az előbbi volt hatalmon, amikor Görögország eddigi történetének legsúlyosabb gazdasági, politikai és társadalmi válságába került a 2010-es évek elején. A PASZOK és George Papandreu miniszterelnök belebukott a görög adósságválságba, a kényszerűen bevezetett szigorú megszorításcsomagok elidegenítették a választókat a párttól (és egyébként az Új Demokráciától is) – így erősödhetett meg a radikális baloldali SZIRIZA, ami Alexisz Ciprasz vezetésével 2019-ig kormányozta az országot.

– talán nem is akart – az országgal. A legutóbbi, 2019-es parlamenti választáson pedig újra nagyot nyert a jobboldali Új Demokrácia, immár Kiriákosz Micotákisszal az élen. A hagyományosan a szárazföldi, vidéki körzetekben, illetve Athén és Thesszaloniki belvárosi választókerületeiben erős párt ekkor a szigeteken is jól szerepelt, egyedül Kréta maradt szirizás.

Veszedelmes viszonyok

A nagy kérdés persze azóta is az, hogy az Egyesült Államokban is tanult Micotákisz alatt el tudnak-e indulni azok a reformok, amik szükségesek lennének ahhoz,

Legvégső soron egy aránylag jól muzsikáló gazdaság és nyugodt belpolitikai és nemzetközi viszonyok mellett görög miniszterelnöknek lenni sem elviselhetetlenül nehéz. De, ahogy az lenni szokott, Micotákisz hivatali ideje sem válságmentes időszak, és az elmúlt két évben talán éppen a belpolitikai vizek voltak azok, ahol nyugodtabban hajózhatott az athéni kormány.

Nemzetközi vizeken viszont elég nehéz dolga van a Micotákisz-kormánynak. „Történelmileg úgy alakult”, hogy Görögországnak elég rossz a kapcsolata a szomszédai egy jó részével, amiért persze sokat is tettek a múltban a hellének. Mire a jelenlegi görög kormány hivatalba lépett, a magyar szemmel kissé parttalannak tűnő görög-macedón névvita Athén számára is megnyugtató módon rendezésre került, így ezzel már nem kellett foglalkozni.

Micotakisz kormányfő Mogyoró névre hallgató kutyájával David Sassoli EP-elnökre vár (Fotó: MENELAOS MYRILLAS / SOOC / SOOC VIA AFP)

Az igazi nehézséget persze nem is Szkopje szokta okozni a görög külpolitikacsinálóknak, hanem a sokkal nagyobb, erősebb és gyakran agresszívabb szomszéd, Törökország. Köztudott, hogy

a szíriai polgárháború következtében kirobbant migrációs válság pedig még inkább a törökök javára torzította az erőviszonyokat. Uniós megállapodás ide vagy oda, ha a török köztársasági elnök valamiért úgy dönt, hogy a továbbiakban nem tartóztatja fel az Európába igyekvő bevándorlók tömegeit, azt Görögország érzi meg először.

Ez egyáltalán nem csak elméleti forgatókönyv: emlékezhetünk, hogy 2020 késő telén, kora tavaszán Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnök egy újabb szíriai migrációs hullám lehetőségére hivatkozva szárazföldön útnak indított Európa felé mintegy tíz-tizenötezer menekültet, akik addig Törökországban várakoztak. Görögország válaszul felfüggesztette a menedékkérelmek feldolgozását, ami csak aránylag keveseket tántorított el az Unió területére való bejutás megkísérlésétől.

A görög hadsereg és rendőrség végső soron – állítólag kisebb-nagyobb jogsértések árán – végül nagyjából tartani tudta a frontot, a migrációs nyomás pedig rövidesen enyhülni kezdett, ahogy Törökországban is felbukkant a koronavírus. Mindettől függetlenül a görögök is belekezdtek a maguk kerítésépítési programjába a török határ rövidke szárazföldi szakaszán, de ezt lényegesen kisebb nemzetközi figyelem kísérte, mint a magyar határkerítést néhány évvel ezelőtt. (E sorok írójának görögországi beszélgetései szerint egyébként Orbán Viktor elég népszerű Görögországban, elsősorban persze a Fidesz-kormány szigorú bevándorláspolitikája miatt.) A maradék párezer kilométer helyzete, ahol csak bajosan lehetne kerítést építeni, már egy másik kávéház.

És jött a koronavírus

Az evroszi határszakaszon történt incidensek annyiból nagyon jól jöttek Micotákiszéknak, hogy egy kicsit felturbózták az Új Demokrácia amúgy is elég magas támogatottságát, amit a koronavírus-járvány első görögországi hulláma sem kezdett ki nagyon, hiszen az – hazánkhoz nagyon hasonlóan – elég enyhe lefolyású volt.

Görögország esetében persze elég sokat számít az is, hogy más országokban milyen a gazdasági vagy a közegészségügyi helyzet, hiszen a görög GDP majdnem egyötödét a turisztikai szektorban termelik meg.

Ebből a szempontból

hiszen úgy néz ki, hogy a tavalyi után az idei turistaszezonnak is többé-kevésbé annyi. A görög GDP tavaly 8 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019-ben, és hiába az előrehaladó oltási programok szerte az Európai Unióban, idén sem utaznak annyian az országba, mint a koronavírus megérkezése előtt. Az esetszámok ennek ellenére meredeken emelkednek, ami jelentős részben annak köszönhető, hogy ma már a korábbiaknál jóval fertőzőbb delta (leánykori, „rasszista” nevén: indiai) vírusvariáns fordul elő a leggyakrabban Görögországban.

A görög kormánynak tehát választania kell: vagy megpróbál minél több turistát csábítani az országba a nemzetgazdaságot és a vállalkozásokat mentendő, vagy szigorú beutazási korlátozásokat vezet be, hogy az egészségügyi rendszer túlterhelődését megelőzendő.

A Micotákisz-kormány a gazdaságot választotta. Az országba való belépéshez e sorok írásakor már egy negatív gyorsteszt is elegendő, de az oltások tekintetében sem finnyások a hatóságok: lényegében minden vakcinát elfogadnak, amit mostanában beadtak Európában.

A népszerű turistacélpontokon, mint a szigeteken, Athénban és Thesszalonikiben így is emelkedni kezdtek az esetszámok, de a valódi probléma közel sem ez.

Szerda reggel sztrájkba lépnek Athénban a metróvezetők. Elviselhetetlen a hőség, mondják. A város talán meg is bénul, nem tudom; reggel kimegyek a Larisszai pályaudvarra, hogy észak felé vegyem az irányt az országban közlekedő kevés távolsági vonat egyikével. Régen Magyarország is gyártott vonatokat Görögország számára, de nem igazán váltak be.

Útközben azon gondolkodom, hogy milyen sokat árulkodik egy-egy országról a vasútja:

amit eurócsilliárdokból építettek át faltól falig nagysebességűre, hogy aztán napi három-négy pár vonaton kívül az égvilágon semmi se járjon rajta. A magyar mozdonyok egy kisváros szélén, egy fenyőligetben pusztulnak csendesen. Erre a környékre talán azt lehet mondani, hogy Mélygörögország: a kopár hegyek, szelíd tavernák, kivénhedt kisteherautók mély Görögországa, ahol még mutatóban sem nagyon akad latin betű. A gyászjelentések viszont így is félreérthetetlenek: középkorúak, főleg férfiak haláláról tanúskodnak villanykaróra tűzve, szélben lengedezve. Négy-öt különbözőt is megszámolok, amíg végigérek a főutcán.

Nem lesznek kísérleti nyulak

A koronavírus-járvány negyedik görögországi hullámát az teheti súlyossá, hogy

Az országban csak nyugati vakcinával oltanak, csakhogy amíg hazánkban tömegjelenetek alakultak ki a kórházak előtt, amikor az EESZT-rendszerben először lehetett szabadon regisztrálni Pfizer-oltásra, addig Görögországban még a százötven eurós jutalom sem nagyon tudta rávenni az embereket – elsősorban a fiatalokat – arra, hogy „hozzanak magukkal még egy embert”, ha oltásra mennek.

Egy friss felmérés szerint a görögök 36 százaléka egyáltalán nem oltatná be magát, amiért Micotákisz szerint egyértelműen a SZIRIZA a felelős. A túlzott kormánykritikával nehezen vádolható Kathimerininek adott félidei interjújában a miniszterelnök kijelentette, hogy megérti, ha olyasvalaki tiltakozik nyilvánosan az oltások ellen, aki egyébként is ellenzi azokat, de azt nem tudja elfogadni, ha olyan pártok protestálnak a kormány oltáspolitikája ellen, amik egyébként nem oltásellenesek. „És ki kell mondanunk, hogy ez történt az országgal” – kesergett a miniszterelnök a patinás athéni lapnak.

csak a politikai haszon motiválta az ellenzéki pártokat, azon belül is a legnagyobb ellenzéki pártot [a SZIRIZÁ-t], amit végül el sem értek. Ez megbocsáthatatlan. Megbocsáthatatlan.”

SZIRIZA ide vagy oda, a görög oltási kampány lényegében teljesen elakadt, ráadásul éppen azokon a területeken – elsősorban Közép-Görögországban és a főváros környékén – kifejezetten alacsony az oltási hajlandóság, ahol a legtöbben az Új Demokráciára voksolnak. Az athéni kormány ezért új stratégiával állt elő: a kisebb községekben köztiszteletben álló helyi személyiségeket – polgármestereket, tanárokat, pópákat – kérnek majd fel arra, hogy házról házra járva buzdítsák az embereket az oltás felvételére. Az még kérdéses, hogy ez az intézkedés áttörést hoz-e majd – valószínű viszont, hogy a jövő héten részletesen is bejelentendő kötelező oltások rendszere hasznosabb lesz a lakosság átoltottságának növelése szempontjából.