Az Európai Parlament képviselői csütörtökön állásfoglalást fogadtak el, amelyben üdvözlik az EU globális emberi jogi szankciórendszerének létrehozását, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a korrupciót is e rendszer keretében kellene büntetni.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők hangsúlyozták: a korrupció pusztító hatással van az emberi jogok helyzetére, és aláássa az intézmények működését és legitimitását, valamint a jogállamiságot. A képviselők sürgették az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan jogalkotási javaslatot, amely a uniós emberi jogi szankciórendszert kiterjeszti a korrupciós tevékenységekre is.
Az EP hivatalosan is bevonná az NGO-kat a döntéshozatalba
mivel ez vélhetően hatékonyabbá tenné a végrehajtást, továbbá be kell vonni a civil társadalmat a különböző esetek értékelésébe.
Az EP szankciórendszere válasz az orosz törvényre
A képviselők mindemellett elítéltek minden olyan ellenszankciót, megtorló intézkedést, amelyet harmadik országok vetnek ki olyan uniós intézményekre, uniós parlamenti képviselőkre amelyek és akik fellépnek a szankcióval sújtott országokban tapasztalható emberi jogi jogsértések miatt.
A szankciórendszer az 2012-ben életbe lépett amerikai Magnyitszkij-törvény mintáján alapul, amely orosz tisztségviselőkkel szembeni ilyen jellegű – korrupció miatt kiszabott – szankciókról rendelkezett, majd később az egész világra kiterjesztette az eredetileg csak Oroszországra korlátozott jogszabály hatályát. Az uniós döntés lehetővé teszi, hogy az Európai Unió beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtson az emberi jogok súlyos megsértéséért felelősnek tartott állami és nem-állami szereplőket és szervezeteket.
(MTI)
Fotó: Katia CHRISTODOULOU / POOL / AFP
Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere szerint gazdasági szempontból az Európai Uniónak kedvezőbb lenne, ha amerikai nyersanyagokra támaszkodna.
A nyomozóhatóság szerint megvolt az oka, miért akart Kiss polgármester lenni, és nem országgyűlési képviselő.
Az ukrán elnök kijelentette, hogy ezzel szemben Oroszország, illetve a hozzá kötődő személyek elleni szankciókkal, valamint kemény vámokkal és más kereskedelmi korlátokkal kell fellépni.
Az Euractiv megállapította: nem sikerült elszigetelni az oroszokat a világ többi részétől.
Mint kiderült, az orosz állami média különösen Németországban népszerű.
Brüsszelben már kétségbeesetten keresik, ki lenne hajlandó katonákat küldeni Ukrajnába.
A sajtót bejárt felvétel alapján könnyedén beazonosíthatók lesznek.
