A Migrációkutató Intézet arra kérdésre kereste a választ, hogy mi a francia társadalom véleménye a kialakult helyzetről. Keresték a választ arra, hogy az iskolai oktatók rendelkeznek-e a megfelelő eszközökkel és képzettséggel az iszlamizmus feltartóztatásához, és hogy milyen eszközöket vethet be Emmanuel Macron francia elnök kormánya a szekularizmus megerősítéséhez a közoktatási intézményekben hónapokkal a közelgő választások előtt, ahol szavazóinak 76%-a követeli valamilyen módon a laicitás erősítését az iszlámmal szemben.
Ezért is égető kérdés Franciaországban az, hogy mire lehet számítani az állami laicitás törvényi szintű szigorítása kapcsán a 2022-es francia elnökválasztás előtt.
A látványos vallási jelképek iskolai tiltásáról szóló 2004. évi törvény után 2020 őszén került az iskolai laicitás helyzete a politikai viták homlokterébe Franciaországban. Úgy tűnik, hogy összefüggés mutatható ki az iszlám szeparatizmus terjedése, valamint a világnézeti értéksemlegesség és az állami szekularizmus eróziója között a közoktatási intézményekben. Emmanuel Macron kormánya eleinte a szeparatizmus elleni törvénytervezet szigorításával reagált, ugyanakkor az iskolai laicitás kérdése 2021 elejére a kormányzati politikában önálló témává nőtte ki magát. Nem tűnik valószínűnek, hogy a laicitás a 2022-es elnökválasztásig lekerüljön a politikai viták napirendjéről.