Franciaországban egyre mélyül az árok a szekularizmus és az iszlám vallás között

A Migrációkutató Intézet arra kérdésre kereste a választ, hogy mi a francia társadalom véleménye a kialakult helyzetről. Keresték a választ arra, hogy az iskolai oktatók rendelkeznek-e a megfelelő eszközökkel és képzettséggel az iszlamizmus feltartóztatásához, és hogy milyen eszközöket vethet be Emmanuel Macron francia elnök kormánya a szekularizmus megerősítéséhez a közoktatási intézményekben hónapokkal a közelgő választások előtt, ahol szavazóinak 76%-a követeli valamilyen módon a laicitás erősítését az iszlámmal szemben.

A látványos vallási jelképek iskolai tiltásáról szóló 2004. évi törvény után 2020 őszén került az iskolai laicitás helyzete a politikai viták homlokterébe Franciaországban. Úgy tűnik, hogy összefüggés mutatható ki az iszlám szeparatizmus terjedése, valamint a világnézeti értéksemlegesség és az állami szekularizmus eróziója között a közoktatási intézményekben. Emmanuel Macron kormánya eleinte a szeparatizmus elleni törvénytervezet szigorításával reagált, ugyanakkor az iskolai laicitás kérdése 2021 elejére a kormányzati politikában önálló témává nőtte ki magát. Nem tűnik valószínűnek, hogy a laicitás a 2022-es elnökválasztásig lekerüljön a politikai viták napirendjéről.

A tanulmány szerint nemcsak a közoktatási intézményekben van súlyos probléma a laicitással, hanem például a párizsi tömegközlekedési vállalatnak is kihívást jelent az iszlám szeparatizmus terjedése a dolgozók körében.32 Másrészt az áprilisban meghirdetett országos konzultáció a laicitásról még nem zárult le, eredményeit egyelőre nem összegezték. Harmadrészt a közvélemény-kutatások szerint a Macron pártját támogató választópolgárok 75%-a szívesen látná a laicitás törvényi szintű szigorítását, például a látványos vallási szimbólumok viselésének tilalmát a közszolgáltatásokat – mint a tömegközlekedés – használó polgárok számára.33 Mindezek alapján elképzelhetőnek látszik, hogy az országos konzultáció eredményeinek publikálását a laicitás szigorítására vonatkozó jogszabálytervezetek követhetik 2021 őszén.

Fotó: Jacopo Landi / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP