Franciaországban egyre mélyül az árok a szekularizmus és az iszlám vallás között

2021. július 28. 10:58

A Migrációkutató Intézet elemzése az iskolai szekularizmust és értéksemlegességet vizsgálva arra keresi a választ, hogy valóban kimutatható-e az iszlám szeparatizmus erősödése az iskolák falai között Franciaországban.

2021. július 28. 10:58
null

A Migrációkutató Intézet arra kérdésre kereste a választ, hogy mi a francia társadalom véleménye a kialakult helyzetről. Keresték a választ arra, hogy az iskolai oktatók rendelkeznek-e a megfelelő eszközökkel és képzettséggel az iszlamizmus feltartóztatásához, és hogy milyen eszközöket vethet be Emmanuel Macron francia elnök kormánya a szekularizmus megerősítéséhez a közoktatási intézményekben hónapokkal a közelgő választások előtt, ahol szavazóinak 76%-a követeli valamilyen módon a laicitás erősítését az iszlámmal szemben.

Ezért is égető kérdés Franciaországban az, hogy mire lehet számítani az állami laicitás törvényi szintű szigorítása kapcsán a 2022-es francia elnökválasztás előtt.

A látványos vallási jelképek iskolai tiltásáról szóló 2004. évi törvény után 2020 őszén került az iskolai laicitás helyzete a politikai viták homlokterébe Franciaországban. Úgy tűnik, hogy összefüggés mutatható ki az iszlám szeparatizmus terjedése, valamint a világnézeti értéksemlegesség és az állami szekularizmus eróziója között a közoktatási intézményekben. Emmanuel Macron kormánya eleinte a szeparatizmus elleni törvénytervezet szigorításával reagált, ugyanakkor az iskolai laicitás kérdése 2021 elejére a kormányzati politikában önálló témává nőtte ki magát. Nem tűnik valószínűnek, hogy a laicitás a 2022-es elnökválasztásig lekerüljön a politikai viták napirendjéről.

A kérdésben meghirdetett országos konzultáció eredményeinek publikálását a laicitást szigorító jogszabálytervezetek követhetik 2021 őszén.

A tanulmány szerint nemcsak a közoktatási intézményekben van súlyos probléma a laicitással, hanem például a párizsi tömegközlekedési vállalatnak is kihívást jelent az iszlám szeparatizmus terjedése a dolgozók körében.32 Másrészt az áprilisban meghirdetett országos konzultáció a laicitásról még nem zárult le, eredményeit egyelőre nem összegezték. Harmadrészt a közvélemény-kutatások szerint a Macron pártját támogató választópolgárok 75%-a szívesen látná a laicitás törvényi szintű szigorítását, például a látványos vallási szimbólumok viselésének tilalmát a közszolgáltatásokat – mint a tömegközlekedés – használó polgárok számára.33 Mindezek alapján elképzelhetőnek látszik, hogy az országos konzultáció eredményeinek publikálását a laicitás szigorítására vonatkozó jogszabálytervezetek követhetik 2021 őszén.

Fotó: Jacopo Landi / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
mucsay
2021. július 29. 11:03
rossz ötlet volt már a laicitás is.
lendvaiildiko
2021. július 29. 06:37
Annyira nem értem, hogy mi most a haladó? Ha most Kína kiegyezik a tálibokkal, s elnyomja az iszlám ujgurokat, az reakciós. Ha az iszlám hitűek Franciaországban gyakorolják a hitüket a hitetlen franciák között, az megint elítélendő..hogy van ez?
fado
2021. július 28. 13:29
Franciaországnak már kakukk.
istvanpeter
2021. július 28. 12:29
Gyakorlatilag a kvázi francia népesség igen vegyes összetételű, bár pontos adatok nincsenek. Egyébként olyan, hogy francia etnikum nem is létezik, az eredeti népesség a gall, breton, akvitán , római, frank, vizigót, burgund, normann történelmi népcsoportokból jött létre. Később aztán jöttek a többiek, köztük jelenetős számban az arabok. Létezik olyan kalkuláció, amely szerint a franciaországi népesség 40 %-a bevándorló. Ugyebár, az iszlám is egy agresszív világhatalomnak képzeli magát és Franciaországban is ki akarja irtani a hitetleneket.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!