Szijjártó Péter elárulta, kulcskérdésről egyeztetett telefonon Orbán Viktor Putyinnal
A magyar külügyminiszter tárgyalt Alekszej Lihacsovval és Alekszandr Novakkal is.
A sikeres kampány oka, hogy egyik ország sem volt hajlandó sem ideológiai, sem geopolitikai vonatkozásban megközelíteni az oltások ügyét – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.
Magyarország Európában, Marokkó pedig Afrikában a koronavírus elleni oltási kampány élén áll, ennek oka, hogy egyik ország sem volt hajlandó sem ideológiai, sem geopolitikai vonatkozásban megközelíteni az oltások ügyét, Nyugatról és Keletről is vásárolt oltóanyagot – jelentette ki szerdán a marokkói fővárosban, Rabatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Nászer Burita marokkói külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján.
„Megnőtt az Európai Unió és Afrika közötti együttműködés jelentősége”
A politikus elmondta: mindkét ország kormánya úgy tekint az oltásokra, mint az emberi élet megvédésének eszközeire. Szijjártó Péter szerint a két ország egyúttal világossá tette: le kell vonni a tanulságokat a világjárványból, és létre kell hozni a stratégiai szuverenitás lehetőségét. Ez azt jelenti: fontos, hogy bizonyos képességek birtokában legyünk, tudjunk a védekezéshez szükséges eszközöket és akár vakcinát is gyártani – mondta.
A külügyminiszter kiemelte: a világjárvány súlyos gazdasági, egészségügyi és biztonsági kihívásokat jelent az egész világ számára, és ebben a helyzetben megnőtt az Európai Unió és Afrika közötti együttműködés jelentősége.
Észak-Afrikának kiemelt szerepe van az Európai Unió biztonságának szempontjából. Ha az észak-afrikai térség nem stabil és nem békés, akkor nem tud Európa védvonala lenni, és akkor újabb és újabb migrációs hullámok tudnak áttörni rajta, amelyek az európai kontinens számára súlyos biztonsági és egészségügyi fenyegetést jelentenek – közölte.
„Az EU déli szomszédságpolitikájában és Észak-Afrika erősségében Marokkónak kulcsszerepe van”
Szijjártó Péter szerint az EU-nak megerősített partnerségre és együttműködésre van szüksége déli szomszédságpolitikájának keretében, azonban ez az együttműködés csak abban az esetben lehet sikeres, ha nem tanár-diák viszony, ha nem a kioktatás alapján, hanem a kölcsönös tisztelet és egyenjogúság alapján áll. Az EU déli szomszédságpolitikájában és Észak-Afrika erősségében Marokkónak kulcsszerepe van – tette hozzá.
A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: a világpolitika számos fontos dilemmáját illetően Marokkó és Magyarország azonos megközelítést alkalmaz, és ez az ügyek jelentős részében stratégiai szövetséget, barátságot hozott létre a két ország között.
„Mindkét ország kifejezetten hosszú múltra, hosszú történelemre tekinthet vissza, olyan történetre és örökségre, amely iránt tisztelettel viszonyulunk. Büszke nemzetek vagyunk, olyan nemzetek, amelyek nem hajlandók elfeledkezni az örökségükről.
– mondta.
Szijjártó közölte: Magyarország támogatja Marokkó jelöltségét az ENSZ Biztonsági Tanácsában és Magyarország pénzügyi támogatást biztosít ahhoz, hogy Rabatban júniusban megnyíljon az ENSZ terrorizmusellenes igazgatóságának regionális irodája. Magyarország fenntartja a magyar részvételt a nyugat-szaharai ENSZ-misszióban, és kész arra, hogy egy V4-Marokkó-együttműködés keretében támogatást adjon az észak-afrikai ország határvédelmi törekvéseihez annak érdekében, hogy Marokkó meg tudja őrizni saját biztonságát és meg tudja állítani az Európa felé irányuló illegális migrációs hullámokat - hangoztatta.
250 millió dolláros hitelkeret a magyar és marokkói vállalatok együttműködésére
A magyar külügyminiszter közölte: a gazdasági együttműködés fellendítése érdekében az Eximbank 250 millió dolláros hitelkeretet hozott létre, amelyből a magyar és marokkói vállalatok együttműködését finanszírozza. Erre példaként említette, hogy a legnagyobb magyar energiaital-gyártó vállalat, a Hell már megjelent a marokkói piacon, illetve magyar röntgengépekkel láthatják el a helyi katonai kórházakat.
Elmondta továbbá, hogy Magyarország 150-ről 165-re emelte a marokkói diákok számára az ösztöndíjakat, tekintettel a hatalmas érdeklődésre, az idén ugyanis 966 marokkói diák jelentkezett ezekre az ösztöndíjakra.
(MTI)
Kép forrása: MTI / Balogh Zoltán