Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
„Ki ön valójában? Egy német, aki tegnap még bocsánatot kért, vagy a nácik egyik örököse?” – kérdezte Heiko Mass német külügyminisztert Lukasenka.
Náci múltjára emlékeztette Németországot Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök keddi beszédében, azt követően, hogy az Európai Unió újabb szankciókat fogadott el Fehéroroszországgal szemben.
Nem vártuk, hogy Németország is részt vesz ebben a kollektív összeesküvésben”
– mondta Lukasenka a náci Németország Szovjetunió elleni hadműveletének 80. évfordulóján.
A náci Németország 1941. június 22-én támadást indított a Szovjetunió ellen Barbarossa fedőnéven. A terv az volt, hogy a német csapatok gyorsan elfoglalják a Szovjetunió európai részét, és az Arhangelszktől Asztrahánig húzott képzeletbeli vonalig nyomulnak előre.
„Nem vártuk ezt azoktól, akiknek ősei a fehéroroszok harmadát megölték, és gyerekek millióinak születését megakadályozták” – hangsúlyozta.
Nyolcvan év telt el, és mi történt? Mi ez, egy újabb háború?”
– tette fel a kérdést.
A fehérorosz államfő szerint szimbolikus jelentősége van annak, hogy június 22-re virradóra fogadták el az újabb szankciókat. Az Európai Unió, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada hétfő este úgy döntött, hogy több tucat fehérorosz személyt és vállalkozást sújtanak büntetőintézkedésekkel, válaszul arra, hogy Minszk májusban földre kényszerítette a Ryanair járatát, és letartóztatta a gépen utazó fehérorosz ellenzéki aktivistát, Raman Prataszevicset, illetve barátnőjét.
„Ki ön valójában? Egy német, aki tegnap még bocsánatot kért, vagy a nácik egyik örököse?”
Az Európai Unió tájékoztatása szerint a szankciók hatályának kiterjesztését az emberi jogok súlyos megsértése, a civil társadalom, a demokratikus ellenzék és az újságírók elleni erőszakos fellépés, valamint az elnyomás fokozódása indokolta, illetve az, hogy a fehérorosz hatóságok május második felében pokolgépes fenyegetésre hivatkozva minszki leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát.
A felsorolt okok miatt a Külügyi Tanács 85 fehérorosz ember és 9 szervezetet vett fel az EU szankciós jegyzékébe, így jelenleg 173 ember és 16 szervezet tartozik a Fehéroroszországgal kapcsolatban hozott, különböző megszorító intézkedések hatálya alá.
aki korábban apja nemzetbiztonsági tanácsadója volt, valamint számos üzleti szereplő, akik elkötelezettek a Lukasenka-rezsim mellett – közölték.
Az európai országok emellett úgy döntöttek, hogy Fehéroroszország fontos bevételi forrásait is célba veszik, és felfüggesztik az olajtermékek, valamint bizonyos kálisó-fajták importját, illetve nem exportálnak alapanyagokat a fehérorosz dohánygyárakba.
Heiko Maas német külügyminiszter aláhúzta: a döntések érzékenyen fogják érinteni a fehérorosz állam bevételeit.
„Szeretném megkérdezni Maas miniszter úrtól: ki ön valójában?” – mondta beszédében Lukasenka. „Egy német, aki tegnap még bocsánatot kért, vagy a nácik egyik örököse?” – tette fel a kérdést a fehérorosz elnök.
(MTI)