A NATO-nak megfelelő egyensúlyt kell találnia Kínához fűződő kapcsolatokban, nem lebecsülve, de nem is túlbecsülve az országot – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben hétfőn, az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek egynapos csúcstalálkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján.
„Ha megnézzük a kiberfenyegetéseket és a hibrid fenyegetéseket, ha Oroszország és Kína együttműködését vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a szövetség nem hagyhatja figyelmen kívül Kínát” – fogalmazott Angela Merkel.
A NATO-nak fel kell készülnie a fenyegetésekre, de nagyon fontos, hogy Oroszországhoz hasonlóan fenntartsa a politikai párbeszéd lehetőségét Pekinggel – jelentette ki Merkel.
Macron is óvatosságra int Kína kapcsán
Emmanuel Macron francia elnök óvatosságra intett a távol-keleti országgal kapcsolatos határozatok megfogalmazása vonatkozásában. Azt hangsúlyozta, hogy Kínának nincs köze az észak-atlanti térséghez, a NATO-tagországok nem katonai kapcsolatokat tartanak fenn Pekinggel. Mint emlékeztetett, a NATO-csúcs hétfői zárónyilatkozatában a tagállami vezetők aggodalmukat fejezték ki Kína katonai fellépése, valamint technológiai tevékenysége miatt.
Nem szabad elfogultnak lenni a Kínával való kapcsolatokat illetően, nem szabad hagyni, hogy a kérdés elterelje a szövetségesek figyelmét a NATO-n belüli kihívásokról
– mondta Macron.
A belga miniszterelnök a jogállamiság értékeit hangsúlyozta
Alexander De Croo belga miniszterelnök a Kínáról folytatott megbeszélésről azt mondta, a távol-keleti ország világhatalommá válik, mind gazdasági, mind katonai értelemben. Ez azt jelenti, hogy a szövetségnek tisztában kell lennie a prioritásaival Peking vonatkozásában. Világosnak kell lenni a tekintetben, hogy
a NATO értékalapú szervezet, amely az emberi jogok tiszteletben tartását és a demokrácia erejét hangsúlyozza.
Gazdasági oldalon az üzenet szintén világos: a közösség nyitott az üzleti tevékenységre Kínával, de kölcsönösségre tart igény – mondta.
azonban – mint mondta – az elmúlt évek egyértelművé tették azt is, hogy az európaiaknak ki kell bújniuk az Egyesült Államok árnyékából, és meg kell határozniuk a saját prioritásainkat.
Erdogan csalódott a szövetségei miatt
Recep Tayyip Erdogan török elnök sajtótájékoztatóján azt hangoztatta: a Törökország és Görögország között régóta fennálló vitás ügyek rendezése érdekében folytatott, csaknem öt éve megszakadt tárgyalások újjáélesztése a „stabilitást és a jólétet” szolgálja a földközi-tengeri régióban.
A Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett nagy kiterjedésű földgázmezőre vonatkozó jogaik kapcsán kiújult feszültségekkel összefüggésben Erdogan azt mondta: Görögország Ankara „szomszédja és szövetségese, a párbeszéd csatornáinak felélesztése és a kétoldalú kérdések megoldása régiónk stabilitását és jólétét szolgálja”.
Törökország az összes vonatkozó nemzetközi platformon, különösen a NATO-ban a terrorizmus elleni küzdelem élvonalában áll, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet mintegy négyezer harcosát „semlegesítette” a határokon átnyúló műveletekben – hangsúlyozta. Törökország az egyetlen NATO-szövetséges, amely szemtől szemben küzdött és fiait adta a terrorizmus leküzdésének sikeréért – mondta. Sajnálatát fejezte ki, hogy országa nem kapta meg azt a szolidaritást a szövetségeseitől és partnereitől, amelyet várt a terrorizmus elleni harcban – közölte Erdogan.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Pool/Kenzo Tribouillard
Újabb vörös vonalat léptek át Hadházy Ákosék: a tüntetők rárontottak egy papra kedden délután. Nem ritkák a hasonló egyház- és hitellenes akciók külföldön sem.
A török elnök is részt vett a pekingi tárgyalásokon.
Angela Merkel 2015-ben gyakorlatilag aláírta Európa halálos ítéletét, most könyvbemutatóra érkezik hazánkba.
A számok alapján egyértelműen a magyar miniszterelnöknek lett igaza.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Sebastian Kurz után immár Christian Stocker is rájött, hogy Nyugat-Európa „történelmi hibát” követett el.
Ami Budapesten történt, az nem egyedi – valami biztosan nem stimmel, ha ez újra és újra előfordulhat.
A csehek oldalán korábban is villanhatott volna a piros lap.
