A döntés értelmében továbbra sem változik a magyarokat negatívan érintő szlovák nyelvtörvény.
Az Új Szó számol be arról az esetről, amikor a szlovák Frekvenciatanács (RVR) 2013-ban 165 eurós pénzbírságra ítélte a párkányi városi televíziót működtető céget, amiért 2012. július 6-án egy tragikus autóbalesetről készült riport során két szemtanú nyilatkozata csak magyarul hangzott el, szlovák feliratozás nélkül. A államnyelv használatát szabályozó törvény értelmében minden regionális televízió – a magántársaságokat beleértve – csak szlovák műsort sugározhat. A magyar nyelv használata esetén kötelező az adás feliratozása vagy pedig meg kell ismételni szlovákul is.
A párkányi cég vezetője nem értett egyet a médiatanács által kirótt bírsággal, de legfőképp a nyelvtörvény korlátozó feltételei ellen próbált fellépni, így a Legfelsőbb Bíróság elé vitte az ügyet. A fellebbezés során arra hivatkozott, hogy a döntés sérti a szólásszabadsághoz való jogát és egyben diszkrimináló is vele szemben – nemzetiségi és nyelvi szempontból egyaránt. Mindez ellentétben áll Szlovákia alkotmányával és az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogokkal. A bíróság 2014 májusában azonban megerősítette a tanács büntetését és elutasította a párkányi vállalkozó érveit.
Pereszlényi Gyula, az érintett vállalat tulajdonosa végül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért. A csütörtökön délelőtt nyilvánosságra hozott döntés utolsó bekezdésében az áll, a Legfelsőbb Bíróság döntését követően 6 hónapon belül nem került az emberi jogi bíróság elé az ügy, ezért a keresetet elutasítják.
– hangsúlyozta Fiala-Butora János, a felperes jogi képviselője. A szakértő szerint az Alkotmánybíróság kezd kibújni azon kötelezettsége alól, hogy az alapjogokat érvényesítse Szlovákiában. „Sajnos a strasbourgi bíróság most elfogadta ezt az alibizmust” – fogalmazott.
Nyitókép: Frederick Florin / AFP
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
December 16-án folytatódnak a tárgyalások.
Szerintük komoly tétje van a román választásoknak.
2004. december 5-én volt a kettős magyar állampolgárságról szóló népszavazás.
A magyar kormány diktátorként viselkedik a szlovák szervezet szerint.
A Kommerszant tételesen beszámolt az olajszállítás üteméről.
A Bloomberg szerint ez a legnagyobb egynapos növekedést jelenti egy magánszemély vagyonában azóta, hogy az újság 2012-ben elkezdte követni az ilyen adatokat.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
