Macron és Merkel válaszokat várnak
Merkel német kancellár hétfőn virtuális csúcstalálkozót tartott Emmanuel Macron francia elnökkel, melyet követően Macron leszögezte: ha a lehallgatásról szóló értesülés igaz,
az „szövetségesek között elfogadhatatlan, európai szövetségesek és partnerek között pedig még annál is kevésbé elfogadható”.
Kemény szavakat talált az ügyre Erna Solberg norvég miniszterelnök is, aki szerint „elfogadhatatlan, ha szoros szövetségesi együttműködésben álló országok úgy érzik, kémkedniük kell egymás után”.
A német kormány részéről Steffen Seibert, a kancellár szóvivője úgy fogalmazott, a kormány „minden releváns nemzetközi és nemzeti hatósággal kapcsolatban van annak érdekében, hogy tiszta viszonyokat teremtsen az ügyben”. A szintén érintett Peer Steinbrück volt szociáldemokrata pártelnök úgy nyilatkozott, „politikai értelemben botránynak tartom az ügyet”, azt pedig, hogy baráti titkosszolgálatok lehallgatják egymást, „groteszknek” nevezte.
Az ügyben sem a dán, sem az amerikai titkosszolgálat nem nyilatkozott.
Trine Bramsen dán védelmi miniszter a dán kormány nevében úgy fogalmazott, „közeli szövetségesek szisztematikus lehallgatása elfogadhatatlan, ez egy jól bevált alapelv, amihez a dán hatóságok igazodnak”, ugyanakkor azt is kijelentette, „a dán kormány nem tudja és nem is fogja kommentálni a titkosszolgálatainkat érintő médiaspekulációkat”. Szavai azonban különösen csengenek annak tükrében, hogy a dán köztévé jelentése szerint az FE történetesen már 2014-ben elrendelt az ügyben belső vizsgálatot Gyékény-hadművelet (Operation Dunhammer) néven, majd mikor a vizsgálat eredményeit megkapta a titkosszolgálati vezetés, végül mégsem fejezték be az NSA-val közös lehallgatást. A dán kormány tehát legkésőbb 2015 óta mindenképpen tudott az ügyről.
Demkó Attila szerint „túl kéne lépni már azon a gondolaton, hogy egy szövetségi rendszerben mindenki mindenkinek jót akar – itt nagyon komoly gazdasági hírszerzés folyik általában”. Úgy véli, „vannak nagyon kemény viták és nézetkülönbségek Németország és az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Államok között”, és „az európai technológiai ipart nem csak a kínaiak lopják”. És mivel a szövetségesek közötti lehallgatások ennyire általánosak, a szakértő szerint
„a hír nem az, hogy valószínűleg történt ilyen, a hír az, hogy kommentálja Macron és Merkel”.
a hír nem az, hogy valószínűleg történt ilyen, a hír az, hogy kommentálja Macron és Merkel”.Ennek hátterében szerinte az állhat, hogy „az USA-val szemben van egy bizonyos elégedetlenség, amit éreztetnek”. Ugyanakkor úgy véli, „nem kell minden mögött nagy szándékosságot keresni, ez egy évek óta lappangó ügy, lehet egy véletlen kiszivárogtatás, egyéni kezdeményezés is”. Demkóéhoz hasonló álláspontra helyezkedett Patrick Sensburg német CDU-s Bundestag-képviselő is, aki az előző, még Edward Snowden által kirobbantott német-amerikai kémbotrány alatt a Bundestag illetékes vizsgálóbizottságát vezette. Sensburg úgy fogalmazott: „Meg kell érteni a hírszerzés rendszerét. Nem barátságokról van itt szó, nem is morális-erkölcsi igényekről. Érdekek érvényesítéséről van szó.”