Biden botrányos javaslata csapás lenne Magyarországra is

„Joe Biden amerikai elnök a múlt héten globális adóminimum javaslattal ált elő a társasági adóra vonatkozóan. A javaslat nagyon egyszerű, de éppen ezért  megkérdőjelezhető, így nem csoda, hogy már a tárgyalások során is falakba ütközött. Az eredeti amerikai szándék már most sem érvényesül, de ha megvalósulna, az lényegében zárójelbe tenné az OECD eddigi sikereit az adóelkerülés elleni fellépés terén, és ki tudja, milyen adózáson kívüli engedményekre kényszerülne az USA annak érdekében, hogy ne súlyos hitelességi problémákkal kellejen kihátrálnia a javaslatból.

A történet ott kezdődött, hogy a Biden-kormányzat adóemelésekkel tervezi megalapozni a gazdaság beindításának pénzügyi hátterét. Ennek az adóemelési tervnek a része az amerikai társasági adó 21%-ről 28%-ra történő emelése is, amely nyilván még inkább ösztönözné az amerikai nagyvállalatokat arra, hogy a nyereségüket és akár a termelésüket külföldre vigyék, megfordítva ezzel az előző elnökségi ciklus növekvő foglalkoztatási trendjét. Hogy ez ne következzen be, az eredeti amerikai javaslat az OECD-tagországok számára az volt, hogy 21%-os legyen a társasági nyereségadó minimum mértéke. Ha csak az OECD-országok többségét adó európai adókulcsokat tekintjük, az EU legtöbb tagállamában ez már önmagában adóemelést jelentene. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy az amerikai adóminimum elvárás már csak 15%. Ez már csak Írország (12,5%) és Magyarország (9%) adópolitikai érdekeit sérti, akik természetesen már ki is nyilvánították, hogy nem fogadják el a javasolt adóemelést.

Ami pedig igazán szakmaitalanná teszi a politikailag talán jól hangzó javaslatot, az az, hogy sohasem igazán az adókulcstól, sokkal inkább az adóalapszámítástól függ, hogy mennyi a vállalatok tényleges adóterhelése. Nem véletlen, hogy az Európai Unióban a német és francia társasági adókezdeményezések az adóalapszámítás összehangolásáról szóltak 2012-ben és 2018-ban is, hiszen az adóalapszámítás tisztázását megelőzően felesleges az adókulcsokról egyeztetni. Az adóalapcsökkentő tételekkel és az adókedvezményekkel tetszőleges mértékben eltéríthető az adó alapja a nyereségtől.

Úgy tűnik, hogy az USA számára a belpolitikai üzenet célba juttatása a fontos, míg számos OECD-ország, amelyeknek a tárasasági adókulcsa magasabb 15%-nál, el fogja fogadni a kirakatkezdeményezést. Ez egyébként az Európai Unión belül jelképesen támogatja a német-francia társasági adóharmonizációs törekvéseket. Valószínű, hogy a csatlakozó országok cserébe kérhetnek is engedményeket más területen. Például esetleg azt, hogy amerikai kereskedelmi megtorlás nélkül adóztathassák az EU-tagországok az amerikai big tech cégeket, vagy, hogy amerikai ellenvetés nélkül megépülhessen egy új orosz gázvezeték Közép-Európán keresztül, amelyek eddig vitás kérdést jelentettek az amerikai-európia gazdaságdiplomáciában. A 15% alatti adókulccsal működő ír és magyar kormányzat pedig távol fogja tartani magát az egyezménytől, és velük együtt a legkomolyabb adóelkerülési lehetőséget biztosító, OECD-n kívüli adóparadicsomok is. Végül az esetlegesen létrejövő globális adóminimumra vonatkozó egyezmény lényegileg nem fogja eltéríteni az amerikai vállalatok adóalapját.”