A szombat esti előrejelzések szerint még nagyobb többséghez jutnak a skót parlamentben a függetlenségpárti erők, mint eddig.
A Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) 63 mandátumhoz jutott a 129 fős skót parlamentben a szombat esti modellszámítások szerint, így bár nincs meg az abszolút többsége, de a szintén függetlenségpárti a skóciai Zöldekkel ez már össze fog jönni, hiszen ők 9 mandátumot szereztek a 2016-os 6 mandátumhoz képest.
A témáról szóló előzetes elemzésünket itt olvashatja.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, az SNP vezetője így rendkívüli és történelmi jelentőségű győzelmének nevezte az eredményt, hiszen lényegében megnyílhat az út a skót függetlenségi népszavazás felé, azaz a Nagy-Britanniától való elszakadás felé. Ezt azonban a központi londoni kormány bizonyára minden erejével blokkolni fogja, hiszen mutogathat például arra is, hogy az SNP-nek egyedül nem lett meg az abszolút többsége.
A skót választók a függetlenségpárti erőket juttatták többséghez a skóciai parlamentben – mondta szombat este, a csütörtöki skóciai parlamenti választások egyelőre nem hivatalos eredményét összegezve Nicola Sturgeon skót miniszterelnök.
Hangsúlyozta: a demokrácia alapelvei diktálják ezek után, hogy a skót nép maga dönthessen saját jövőjéről a koronavírus-válság múltával.
Nagy-Britanniában csütörtökön számos választást tartottak: Skóciában a 129 tagú edinburghi parlament, Walesben a 60 tagú helyi nemzetgyűlés képviselői mandátumairól kellett dönteni. A végleges eredmények vasárnapra várhatók. A választási szupercsütörtök legfeszültebb várakozással övezett elemei közé tartozott a skóciai parlamenti választás.
A szombat estig beérkezett adatok és az ezek alapján elvégzett modellszámítások szerint a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) 63 mandátumhoz jutott, ugyanannyihoz, mint 2016-ban. Így a Nicola Sturgeon vezette SNP-é lesz messze a legnagyobb frakció az edinburghi parlamentben, és a párt - jóllehet nem szerzett abszolút többséget - újból kormányt alakíthat.
Nicola Sturgeon szombat esti nyilatkozatában az SNP rendkívüli és történelmi jelentőségű győzelmének nevezte az eredményt. Kijelentette: bár a végleges eredményre még várni kell, de az már valószínű, hogy a függetlenséget pártoló erők a mostani választásokon még nagyobb többséghez jutnak az edinburghi parlamentben, mint legutóbb.
A skót miniszterelnök kiemelte: az SNP mellett a skóciai Zöldek is egyértelműen elkötelezték magukat az újabb függetlenségi népszavazás megtartása mellett a most kezdődő új parlamenti időszakban. Az eddigi választási adatokból következtethetően a Zöldek kilenc képviselői helyet szereztek a skóciai parlamentben, hárommal többet eddigi frakciólétszámuknál.
Szombat esti beszédében Nicola Sturgeon hangsúlyozta: az SNP és a Zöldek álláspontja egyaránt az, hogy az újabb függetlenségi népszavazás időzítéséről egyszerű többségi szavazással kell dönteniük a skót parlamenti képviselőknek.
A skóciai választások eredménye alapján sem Boris Johnson brit miniszterelnöknek, sem bárki másnak egyszerűen semmiféle demokratikus jogosultsága nem lenne annak megakadályozására, hogy a skót nép az őt megillető joggal élve dönthessen saját jövőjéről – mondta a skót miniszterelnök.
Hozzátette: ha erre kísérlet történik, az egyértelműen azt mutatná, hogy az Egyesült Királyság nem az egyenlők partnersége, és azt is demonstrálná, hogy a londoni kormány megdöbbentő módon már nem az országot alkotó nemzetek önkéntes uniójának tekinti az Egyesült Királyságot. Nicola Sturgeon szerint ez önmagában nagyon erőteljes érv lenne Skócia függetlensége mellett.
Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök az utóbbi időben többször is kijelentette, hogy nem hajlandó hozzájárulni egy újabb skóciai függetlenségi népszavazáshoz, mivel véleménye szerint a 2014-es referendum egy nemzedéknyi időre eldöntötte a kérdést. Johnson arra utalt, hogy a skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de a résztvevők 55 százaléka arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson azonban országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a további EU-tagságra voksolt.
Nicola Sturgeon azóta folyamatosan hangoztatja azt az álláspontját, hogy újabb népszavazásra van szükség Skócia függetlenségéről, hiszen Skócia egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére volt kénytelen távozni az Európai Unióból, zömmel a kilépésre leadott angliai voksok miatt.
Sturgeon azt is több nyilatkozatában kijelentette, hogy meggyőződése szerint Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszakerülhetne az Európai Unióba. Szombati beszédében mindazonáltal a skót kormányfő is elismerte, hogy az újabb népszavazás sem jelentené automatikusan Skócia függetlenné válását.
Úgy fogalmazott: az SNP szándéka most az, hogy türelmes munkával megnyerje a skótokat a függetlenség ügyének. Hangsúlyozta azt is, hogy most az elsődleges feladat Skócia kivezetése a koronavírus-járvány okozta válságból, és utána következhet a döntés az ország alkotmányos jövőjéről.
(kép és szöveg: MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A nyíregyházi kölcsönjátékos újabb fontos gólt rúgott.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
Al Carns szerint „a háború árnyéka kopogtat Európa ajtaján”.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A Fradi edzőjének megnyilvánulásai téma volt Skóciában is.
Televíziós üzenetben szól a nyilvánossághoz III. Károly király.
Ömlik a pénz a magyar családokhoz. Ígéretek helyett valóság.
Az amerikai alelnök egy rövid ideig visszatért eredeti foglalkozásához.
