Az amerikai elnök jó kapcsolatot akar Európával.
Joe Biden amerikai elnök azt mondta kedden, hogy azért döntött az Északi Áramlat-2 gázvezeték kivitelezőjére és annak vezérigazgatójára kiszabott szankciók feloldása mellett, mert a projekt már szinte teljesen elkészült, és a szankciók fenntartása kárt tenne az Egyesült Államok Európához fűződő kapcsolataiban.
Biden júniusban találkozik Putyinnal
Biden, aki első európai látogatására és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való első találkozójára utazik júniusban, újságíróknak azt mondta, hogy kezdettől ellenezte az új csővezetéket, de visszalépett a büntetőintézkedésektől, mert a vezeték már „szinte teljesen elkészült”, amikor ő hivatalba lépett idén januárban. A kérdésre, hogy miért engedi meg Németországnak és Oroszországnak a projekt befejezését, Biden azt felelte: „Először is, mert az már szinte teljesen elkészült, és nem arról van szó, hogy megengedhetem Németországnak, hogy valamit megtegyen vagy sem... Kitartani és szankciókat kivetni most, azt hiszem, kontraproduktív lenne az európai kapcsolataink szempontjából.”
Biden, aki egyéges frontot szeretne kiépíteni Oroszországgal és Kínával szemben, igyekszik mielőbb helyreállítani az Egyesült Államok Németországhoz és más európai szövetségesekhez fűződő viszonyát, amely súlyosan megkopott elődje, Donald Trump elnök kormányzása idején. Az amerikai külügyminisztérium egy múlt héten nyilvánosságra került jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy az Északi Áramlat -2 mögött álló német „vállalat és annak vezérigazgatója, Matthias Warnig, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségese, büntetőintézkedésekkel sújtható tevékenységet folytattak, de
az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági érdeke, hogy lemondjon a szankciókról.”
Megfosztják Ukrajnát a tranzitdíjaktól
Biden szerdán azt is kijelentette, hogy a német fél ismeri az aggodalmait. „Tudják, milyen határozott érzéseim vannak (ezzel kapcsolatban), és azt remélem, együtt tudunk majd működni abban, hogy miképp kezeljék az ügyet a továbbiakban ebből a szempontból” – fogalmazott az elnök, mielőtt elutazott Washingtonból egy rövid delaware-i útra. Angela Merkel német kancellár kedden úgy nyilatkozott, hogy további megbeszélésekre számít az Egyesült Államokkal az Északi Áramlat-2 projekttel szembeni szankciók feloldását követően. A Gazprom orosz energetikai konszern és nyugati partnerei mindent elkövetnek a csővezeték építésének mielőbbi befejezéséért, hogy a Balti-tenger alatt még több földgázt szállíthassanak Németországba. A jelenleg mintegy 95 százalékos készültségben lévő projekt ugyanakkor azt jelenti, hogy az orosz földgázszállítások a jövőben elkerülik majd Ukrajnát, megfosztva az országot a jövedelmező tranzitdíjaktól, s aláásva ezzel a kelet-ukrajnai orosz agresszió elleni küzdelmét.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Nem várta meg az orosz elnök a következő uniós szankciót.
A nemzetközi helyzet fokozódik.
A német lap kommentelői ízekre szedték az Orbán Viktort fenyegető ukrán elnököt.
Most már nem titkolózik az orosz elnök.
Innentől Trump térfelén pattog a labda.
Ha Budapest csinálja az orosz olajjal, akkor „aggályos”, ha Berlin, akkor az a világ legtermészetesebb dolga. Na, vajon miről lehet szó?
Mert Magyar Péter vizuális környezetszennyezésnek tartja azokat.
A Tisza Párt a harmadik, a Fidesz és a KDNP közös listája pedig a hetedik helyre került.
