Rossz hírek érkeztek: úgy tűnik, megint vesztésre áll a béke

Kijevet valóságos drónzápor árasztotta el: egy éjjeli támadásban három ember meghalt, harmincan megsérültek, köztük gyerekek. Kramatorszkban, a front közelében két ukrán újságíró vesztette életét dróncsapásban. Az orosz légtérben is aktívak voltak a drónok, a légvédelem több tucat behatoló ukrán eszközt lőtt le Moszkva közelében. Ezek mind a múlt vasárnaphoz kapcsolódó háborús hírek, és az is, hogy Ukrajna további erőket vezényelt a régóta szorongatott Pokrovszkba, a nyugat-­donecki védvonal kulcserődjébe. Az oroszok harapófogóban tartják a várost, és már százával hatoltak be, bár ukrán források szerint mindeddig 14-15 ezer főnyi veszteséget szenvedtek.

Ez a kép éles kontrasztot mutat azzal, hogy nem olyan régen még arról egyeztetett az amerikai és az orosz államfő, hogy hamarosan Budapesten találkoznak „az ukrajnai béke érdekében”. A bejelentést október 16-án tette Donald Trump amerikai elnök egy hosszú telefonbeszélgetés után, a Kreml pedig megerősítette, mondván, a magyar miniszterelnök jó viszonyt ápol mindkét féllel.

Ezután gyors egymásutánban zajlottak az események. Október 17-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Donald Trump, és feszült tárgyalást folytattak az amerikai nagy hatótávolságú Tomahawk cirkálórakéták ügyében, amelyekre Kijevnek égetően szüksége lett volna. A jelek szerint azonban Trump nem akarta ezzel provokálni az oroszokat a tervezett találkozó előtt, az amerikai rakétákkal ugyanis mélyen Oroszország belsejére lehetne csapásokat mérni, ami Moszkva szerint súlyos eszkalációhoz vezetett volna. Zelenszkij azt közölte, továbbra sem mondott le arról, hogy megkapja a fegyvereket. Ezt követte október 21-én Marco Rubio amerikai külügy­miniszter telefonos egyeztetése orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. Röviddel ezután azonban a Fehér Ház közölte: „nincs tervben Trump és Putyin találkozója”. Sőt, az amerikai elnök jelenleg értelmetlennek nevezte a találkozót – feltehetőleg nem azért, mert olyan pompásan sikerült volna az eszmecsere.

Mindeközben az Ultrahang csatornának Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt állította, hogy Moszkva rábólintott volna Washington egyik ajánlatára, ám az amerikai fél végül elállt tőle. Ez lehetett az amerikai különmegbízott Steve Witkoff ajánlata, amiről a The Washington Post korábban azt írta, hogy az oroszok követeléseihez állt közel. (Az ukránokat tavasszal már sokkolta Steve Witkoff és Keith Kellogg nyugalmazott tábornok egy térképvázlata, amely jelentős területek átengedését, egy pufferzónát, valamint a maradék Ukrajna nyugati és ukrán védelmi övezetre való felosztását ábrázolta.) Washington és a tárgyalni hajlandó európai hatalmak a hivatalos kommunikáció szerint az aktuális frontvonalak mentén fagyasztották volna be a konfliktust tűzszünettel, azonban

Állítólag az amerikai hírszerzés is arra a következtetésre jutott, hogy az oroszok nem engednek: nem véletlen, hogy Trump – a fiaskóval végződő alaszkai csúcsra utalva – azt mondta, hogy nem akart „értelmetlen” találkozót.

Annak, ha a jelenlegi frontvonalak mentén fagy be a konfliktus, Kijev sem örült volna, bár Zelenszkij feltételesen – nyugati biztonsági garanciák, illetve a megszállt területek annektálásának el nem ismerése mellett – és persze ideiglenesen belemehetett volna, tekintettel arra, hogy