„Nem akarunk változást” – vita a migrációról Kőszegen

Az állampolgárság gondolata köré épül idén a február 22-26. között zajló kőszegi UNESCO MOST Téli Egyetem, amelyet immár harmadik éve rendez meg a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK). Az idén a digitális térbe költözött rendezvényen szép számmal vesznek részt mesterszakos egyetemi hallgatók Magyarországtól Ghánán és Azerbajdzsánon át Oroszországig.

***

A reggeli kerekasztal-beszélgetés a migráció, a hovatartozás és a multikulturális társadalmak kérdését boncolgatta. A beszélgetést Bogárdi János hidrológus, a Bonni Egyetem professzora, az ENSZ Egyetemének volt európai rektorhelyettese vezette.

Az első megszólaló, Dion van den Berg holland békeaktivista 1980 óta a holland békemozgalomban dolgozik, többek között a srebrenicai vérengzés áldozatainak jogvédelmén is sokat dolgozott, jelenleg a PAX for Peace civilszervezet európai vezetője. Van den Berg úgy látja,

egyrészt „szűkül a közösségi tér, és veszély fenyegeti a professzionális médiát”, hiszen a Freedom House demokráciaindexe szerint „a demokrácia számos országban, köztük néhány EU-tagállamban is lejtmenetben van” – másrészt viszont egyre inkább teret nyer a részvételi demokrácia. Van den Berg szerint ebben a helyzetben „az állambiztonság ismét fontosabb, mint az emberi biztonság”. Míg a hidegháború végeztével az emberek biztonságán volt a fókusz, a humanitárius beavatkozásokat optimistán szemlélte a világ, és „az emberek biztonsága kiegészítette az állambiztonságot”, most, a terrorellenes programok idején az állambiztonság kerül előtérbe.

Ebben a keretezésben tekint most a világ Van den Berg szerint a migrációra: „Állambiztonsági kockázatként látjuk a migrációt, nem pedig kihívásként vagy kötelességként”, véli a békeaktivista. A migrációval kapcsolatos hollandiai tapasztalatait úgy összegzi, „különbséget látunk az országos kormány és a helyi önkormányzatok migránsokra való reakciója között”. Mikor a holland kormány a 2015-ös migránsválság során először néhány nagy táborban akarta elhelyezni a migránsokat, a kiszemelt önkormányzatok tiltakoztak, a bevándorlók egyenlő elosztását követelték.

– fogalmaz van den Berg.

Amikor pedig tavaly kiütött a tűz a leszboszi, reménytelenül túltelített Moria menekülttáborban, száznál is több helyi önkormányzat lobbizott a kormánynál, hogy fogadhasson leszboszi menekülteket. „Míg az állampolgárság stabillá, a demokráciák érették válása időt vesz igénybe, azt látjuk, hogy a helyi önkormányzatok tudnak a kihívásokkal mit kezdeni” – összegzett Van den Berg. Hangsúlyozta, „nem szeretem a világpolgárság gondolatát, hiszen minek kelne fel az ember az ágyból a világpolgárságért”, és zárásul arra hívta fel a figyelmet, hogy „a helyi szintre kell koncentrálni, mert ott az erő – összebékítve a társadalmi igazságosságot az emberi méltósággal”.

Másodikként Csepeli György szociológus, szociálpszichológus, az ELTE és a Miskolci Egyetem emeritus professzora, az MTA doktora, 2002 és 2006 között az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára emelkedett szólásra. Előadása elején bocsánatot kért azért, mert nem tud versenyre kelni egyik példaképével, az utána következő Schöpflin Györggyel – majd felhívta a figyelmet arra, hogy „a migráció, amiről most beszélünk, a világ legkomplikáltabb problémáinak egyike”, amellyel az egész emberiség küzd. „Az emberi lét szabályszerűségeiből ütköző racionalitások következnek” – fogalmazott Csepeli. A szociológus úgy látja,

ebből háborúk lettek, és az állampolgársági koncepciókban is maradtak törzsi elemek. „Nincs olyan polgári oktatás, amely lehetővé tenné az egyének számára, hogy szuverenitásukat gyakorolják” – figyelmeztetett Csepeli György, aki úgy látja, egy globális oktatási rendszer, amely az egyéni szuverenitás gyakorlását, a globális rendszer komplexitásának megértését lehetővé tenné, kiutat jelenthet a migráció problémájából is.

Az utolsó előadó Schöpflin György nagykövet, a London School of Economics volt politikatörténet-professzora, a Fidesz korábbi európai parlamenti képviselője volt. Schöpflin vitába szállt Van den Berggel: bár egyetértett azzal a megközelítéssel, hogy a helyi szintre érdemes a migráció kérdésében fókuszálni, felhívta a figyelmet arra, hogy „a különböző helyi szinteket egyfajta magasabb szinten mindenképpen aggregálni kell”. Meglátása szerint „Magyarországon ismétlődő tapasztalatunk, hogy külföldről megtámadnak minket”, így nálunk „a jövevény nem pozitív jelenség, hanem gyanú tárgya”. A migráció kapcsán

„A demokrácia nem egységes modell, és nem is lehet az, többféle demokráciamodell létezik” – fogalmazott az állampolgár szerepe kapcsán Schöpflin. „Nyugat-Európában erősen tartja magát a meggyőződés, hogy a demokráciának csak egy modellje van, és aki ettől eltér, az – utálom ezt a szót – visszacsúszik” – véli a volt EP-képviselő.

A migrációval kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió értékeit az emberi méltóság tükrében kell értelmezni – de a migrációs politika kialakításánál tekintettel kell lenni arra, hogy az emberi méltóságnak vannak nem európai értelmezései is. „Mindannyian beágyazódtunk kollektív identitásokba, nem tudunk egyénekként élni” – reflektált zárásul Csepeli György előadására Schöpflin.