Oroszország is a közösségi médiumok bírságolására készül

Egy idén február elején hatályba lépett orosz jogszabály értelmében a továbbiakban a magas látogatottságú közösségi médiumok feladata lesz, hogy a jogellenes tartalmakat felületeikről eltávolítsák. Elemzők szerint ez fordulatot jelent az orosz internet (RuNet) szabályozási koncepciójában, ahol eddig az internetszolgáltatók és a tárhelyszolgáltatók feladata volt, hogy állami utasításra cselekedjenek így.

Az új szabály bevezeti a „közösségi hálózat” fogalmát is: bármely olyan közösségi médium ennek minősül és az erre a célra létrehozott állami nyilvántartásba felvehető, ha napi látogatottsága meghaladja az 500 ezer főt. A nyilvántartásban a legnépszerűbb platformok mind szerepelnek, így a Facebook, az Instagram, a TikTok, a YouTube, az orosz Vkontakte, a Telegram, a WhatsApp és az Odnoklassniki is.

Így tehát a törvény értelmében „közösségi hálózatnak” minősülő platformok a jövőben maguk kötelesek gondoskodni a jogellenes tartalmak eltávolításáról;

(mai árfolyamon számítva, forintban kifejezve ez nagyjából 3 millió és 16 millió forint közötti összeget jelent). A folytatólagos jogsértés szankciója pedig platform éves árbevételének egytizedét is jelentheti. ű

Megjegyzendő, hogy ez a bírságolási sáv szerényebb, mint az, amit jelenleg a lengyel tervekről tudunk. Lengyelországban ugyanis 50 ezer lengyel złotytól 50 millió złotyig – magyar pénznemre átszámítva 4 milliótól 4 milliárd forintig – terjedő bírságra számíthat az a platform, amely a lengyel szabályoknak nem tesz eleget.

Az orosz jogszabályok szerint tiltott tartalomnak minősül a gyermekeket ábrázoló pornográf kép, az öngyilkossággal, ön és közveszélyes cselekményekkel, illetve a kábítószerhasználattal összefüggő tartalom, illetve a szerencsejáték és az alkoholfogyasztás reklámozása. A Precedens legutóbb a fiatalkorúak  közösségi médiumokon űzött veszélyes játszmáiról február elején írt egy palermói tragédia kapcsán.

Nemcsak az egyének testi-lelki egészségére nézve káros tartalmak esnek azonban a tartalmi korlátozás körébe. Az új törvény értelmében az olyan információt is moderálni kell, amely az emberi méltóság aláásására irányul, illetve törölni kell a közmorálba ütköző tartalmakat is.

A sor azonban itt nem ér véget: a szélsőséges magatartásra, a terrorcselekmény elkövetésére és zendülésre való buzdítás is tilalom alá tartozik, mint ahogy az állami hatóságok által jóvá nem hagyott közösségi rendezvények reklámozása is.

A fentiekre vonatkozóan egyes elemzők úgy vélik, hogy a korlátozás alá eső tartalmaknak csak egy része indokolható a közerkölcsök és az állampolgárok integritásának védelmezésével. Főleg az utóbbi szempontokkal kapcsolatban azonban él a gyanú, hogy ezek hátterében a kormányzat azon törekvése áll, hogy a kormányellenes tüntetések propagálását fékezze.

Sarkis Darbinyan, egy digitális szabadságjogokkal foglalkozó orosz szervezet (Roskomsvoboda) vezető jogásza szerint a mostani szabályok elsősorban az orosz fenntartású közösségi platformokat sújták, amelyeknek mostantól a valós idejű tartalommoderálásra kell átállniuk. Szerinte azonban az Oroszországban székhellyel nem rendelkező közösségi médiumok könnyebben átléphetnek az új szabályok felett.

„Eddig is hatályban voltak olyan jogszabályok, amelyek lehetővé tették az orosz állam számára, hogy korlátozzák ezeket a közösségi médumokat. A YouTube, a Facebook vagy a Twitter blokkolálsa azonban minden bizonnyal politikai döntés, amelyet mindez idáig az orosz médiahatóság (Roskomnadzor) nem lépett meg.”

A mostani fejleményekhez hozzátartozik, hogy Oroszországban az internet 2019 decembere óta nem az általunk ismert világháló része. Mint ismeretes, az Állami Duma 2019 februárjában megszavazta a nyugati sajtóban internet sovereignty bill néven ismert törvényjavaslatot,

Az orosz lakosság a továbbiakban a Runet elnevezésű hálózatra is kapcsolódhat, létrehoztak ugyanis egy, az általunk ismert világhálótól teljesen elkülönült tartománynévrendszert (DNS – Domain Name System). Utóbbi 2019 decemberében átesett az éles tesztelésen is. Az orosz intézkedés illeszkedik abba a folyamatba, amelyet a kínaiak indítottak Aranypajzs terv – a köznyelvben: kínai nagy tűzfal – néven. Az ázsiai nagyhatalom szintén kreatív informatikai megoldások útján tette egyértelművé a nemzetközi közösség számára, hogy a kibervédelem nemzeti érdek.

2016-ban a NATO is felfedezte, hogy a kibertér ugyanolyan értelmezési tartomány a biztonságpolitika területén, mint a szárazföld, a tenger vagy a légtér. A katonai együttműködés a Tallinn 2.0 című dokumentumában rögzítette, hogy a szövetségen belül osztatlan az egyetértés: a szuverenitás is értelmezhető itt. Lényegében ez a felismerés vezetett oda, hogy napjainkban az internetes folyamatok állami szabályozása világszerte napirenden van valamilyen formában.

Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Dobozi Gergely