Terjed a közel-keleti konfliktus: Jement bombázza Izrael
Az izraeli hadsereg keze mindenkit elér, üzente a védelmi miniszter.
Teherán tagadja, hogy nukleáris fegyverek gyártására törekedne, de a közelmúltban felgyorsította urándúsítással az egyezmény megsértését.
Juval Steinic izraeli energiaügyi miniszter szerint Iránnak mintegy fél évre van szüksége ahhoz, hogy képes legyen atombombát előállítani – jelentette a Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság internetes kiadása kedden.
Az izraeli miniszter majdnem kétszer annyi időt becsült az első atombombához szükséges hasadóanyag létrehozásához, mint amire a Joe Biden elnök vezette amerikai kormány külügyminisztere, Anthony Blinken számít. Izrael tisztában van a Biden-kormány szándékával, hogy ismét érvényesítsék a 2015-ben Iránnal megkötött nemzetközi nukleáris megállapodást, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök mindig is ellenzett.
Washington azzal érvel, hogy az előző, Trump-adminisztráció kilépése az egyezményből visszaütött, mert arra késztette Teheránt, hogy hagyjon fel nukleáris tevékenységének korlátozásával. Antony Blinken amerikai külügyminiszter múlt hónapban, a hivatalba lépése előtti napon azt mondta, hogy a „kitörési idő” – azon időszak, amelynek során Irán a bombakészítéshez megfelelő tisztaságúra dúsíthatja a rendelkezésére álló uránt – az egyezményben meghatározott egy évről mintegy három-négy hónapra csökkent. Blinken a nyilvánosan elérhető jelentésekre alapozta ezt a véleményét.
Teherán tagad
Steinic szerint a Trump-kormány súlyos károkat okozott Irán nukleáris projektjének és arzenálja kiépítésének. „A dúsításban fél évre van szükségük az áttöréshez, ha mindent elkövetnek érte” – nyilatkozta a Kan közszolgálati rádiónak, közel kétszer annyi időre becsülve ezt a időtartamot, mint Blinken. „Ahhoz, hogy több nukleáris fegyverük legyen, egy vagy két évre van szükségük” – tette hozzá.
Teherán tagadja, hogy nukleáris fegyverek gyártására törekedne, de a közelmúltban felgyorsította urándúsítással az egyezmény megsértését. A megállapodást 2019-ben kezdte áthágni, miután az Egyesült Államok 2018-ban visszalépett az alkutól és ismételten szankciókat vezetett be az iszlám köztársaság ellen.
(MTI)
Kép: AFP/Behrouz Mehri