Az utánpótlás kiapadhatatlannak tűnik, mert az 1990-es évek délszláv háborúinak következményeként szerte az országban megszokott látványt nyújtanak a kiszuperált hadi eszközöket, köztük hatástalanított lőfegyvereket, bombákat, gázálarcokat, harci járműveket, radarokat, sőt katonai repülőgépek jókora darabjait fillérekért árusító ócskavastelepek. Nikola Macura célja egy egész zenekar felállítása fegyverből fabrikált hangszerekkel és részben háborús veterán zenészekkel.
A leendő „fegyverzenekar” egyik tagjának már sikerült megnyerni Srdjan Sarovic háborús veteránt, képzőművészt, aki szívesen játszik a gitáron, amelyet Macura egy karabélyból és egy sisakból rakott össze. A szobrász legközelebb egy harckocsit szeretne átalakítani olyan ütőhangszerré, amelyen egy időben öt ember zenélhetne. A békés célúvá varázsolt tankot rózsaszínűre akarja.