Dimitrij Peszkov: Nem tudni, hogy Putyin járt-e valaha Gelendzsikben

Egy vagy több vállalkozó tulajdonát képezi az a Fekete-tenger partján álló palota, amelyet Alekszej Navalnij ellenzéki politikus az orosz elnök birtokának nevezett, de őket megnevezni nem lenne korrekt a Kreml részéről – jelentette ki kedden Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.

Moszkvai sajtótájékoztatóján Peszkov azt mondta, az orosz elnöki hivatalnak nem áll jogában megnevezni a Gelendzsik város közelében található ingatlan közvetlen vagy közvetett tulajdonosait. Az objektum őrzésére, valamint a térségében elrendelt állítólagos légtérzár ügyében feltett kérdések megválaszolását a szóvivő Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a Szövetségi Őrszolgálat (FSZO) illetékességébe utalta.    

„Más lenne a dolog, ha valóban elnöki rezidenciáról volna szó. De mivel ennek semmi köze sincs sem az elnökhöz, sem az állami rezidenciákhoz, egyszerűen nem tehetjük meg (hogy válaszoljunk)” – nyilatkozott.    

Peszkov azt mondta: nincs tudomása róla, hogy Vlagyimir Putyin elnök bármikor is felkereste a gelendzsiki palotát. Maga Putyin hétfőn azt mondta, hogy az ingatlan nem az ő tulajdona és a rokonainak sincs közük hozzá. Az elnöki szóvivő arról a csaknem kétórás, a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa (FBK) által január 19-én közzétett dokumentumfilmről nyilatkozott kedden, amely azt állította, hogy Putyin egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében.

Gelendzsik polgármestere, Alekszej Bogogyisztov a Podjom című internetes kiadványnak úgy nyilatkozott, hogy nincs tisztában az ingatlan státusával és a tulajdonosát sem ismeri. A városi elöljáró megígérte, hogy tisztázza, lehet-e a palotában csoportos látogatásokat tenni. Peszkov kedden újságíróknak azt hangoztatta, hogy Navalnij ártatlanságának ügyében csakis a bíróság hivatott dönteni.

Az ellenzéki politikust az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) azzal vádolta meg, hogy megszegte a rá korábban egy gazdasági bűncselekmény címén kirótt lakhelyelhagyási tilalmat, és kezdeményezte az ügyben rá kiszabott szabadságvesztés felfüggesztettről letöltendővé változtatását. A FSZIN kifogásolta, hogy a politikus nem tért azonnal haza, miután kiengedték a berlini Charité kórházból. Jogi képviselői szerint azonban ügyfelüknek ezt követően is ambuláns kezelésre volt szüksége a klinikán. Navalnijt azért kezelték Németországban, mert augusztus 20-án Szibériában megmérgezték, több nyugati laboratórium egybehangzó állítása szerint egy, a „Novicsok” csoporthoz tartozó idegméreggel. Moszkva tagadja ezt, és mindaddig nem hajlandó nyomozást indítani az ügyben, amíg bizonyítékot nem kap a vád megfogalmazóitól.    

A Berlinből hazatérő politikust január 17-én őrizetbe vették és másnap a bíróság elrendelte 30 napos előzetes letartóztatását. Az FBK ezt követően közzétette a Putyin palotájáról szóló filmet és Navalnij támogatói szombatra országos tiltakozást hirdettek meg, amelyen több tucatnyi városban több tízezren vettek részt.  A megmozdulások több mint 3700 részvevőjét őrizetbe vették. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) kedden közölte, hogy elfogtak két, Kalmükföldről származó férfit, akit hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítanak. A Dozsgy ellenzéki online televízió összesítése szerint az SZK Moszkvában több mint 15 büntetőeljárást indított a tüntetések után garázdaság, rongálás és a járványügyi előírások megszegése címén.    

Peszkov kedden „példátlannak” nevezte a nem engedélyezett tüntetések részvevői által alkalmazott erőszak fokát és azt állította, hogy a tiltakozók több alkalommal voltak agresszívek a rendvédelem képviselővel szemben, mint fordítva. Mint mondta, a hatóságok részéről alkalmazott indokolatlan durvaság esetén az illetékes parancsnokság haladéktalanul reagált és vizsgálatot indított.    A szóvivő azt hangoztatta, hogy a szombati megmozdulások részvevőit meg kell hallgatni, ám véleményt nyilvánítani kizárólag törvényes eszközökkel szabad. Az őrizetbe vételeket indokoltnak nevezte.    

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argumenti i Fajti című lapnak nyilatkozva azt mondta, a Nyugatnak azért van szüksége Navalnijra, hogy destabilizálja Oroszországot, hogy társadalmi megrázkódtatást, sztrájkokat és „majdanokat” (az ukrajnaihoz hasonló tömegmegmozdulásokat) provokáljon ki.

(MTI)