Az idei évben kényszerűen bevezetett digitális oktatás egyszerre hordozott magában kihívásokat és lehetőségeket. A felmerülő problémák kezelésére a tagállamok közösségi szinten is igyekeztek megoldásokat keresni.
"A mindeddig gyakran csak papíron létező, ám a gyakorlatban nem alkalmazott digitális módszereket az oktatásban, 2020-ban, a koronavírus-járvány miatt tavasztól szinte valamennyi tagország kénytelen volt bevezetni az általános iskoláktól az egyetemekig. A legtöbb állam az őszi félévben ismét erre a megoldásra kényszerült. A fennálló földrajzi és egyes nemzeteken belüli különbségek miatt, a távolléti, online oktatás számos kihívást okozott diákoknak, pedagógusoknak és kormányoknak egyaránt. Eltérő mértékű volt az oktatási intézmények technológiai felszereltsége, a polgárok közül nem mindenki rendelkezett a szükséges digitális kompetenciákkal, továbbá egy-egy családban sem volt minden esetben biztosított a kellő mennyiségű digitális eszköz a távoktatáshoz.
Noha az Európai Unióban az oktatáspolitika nemzeti hatáskörben van, így az EU-nak csak korlátozott lehetőségei vannak, a mindenkit érintő problémák következtében a tagállamok szorosan együttműködtek a tapasztalatok megosztása és a helyzet hatékonyabb kezelése érdekében. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a tavaszi időszakban a hagyományos egy alkalom helyett, a Tanács négy ízben is rendezett virtuális találkozót. Utolsó ülésükön a politikusok a jövőre vonatkozó következtetéseket is elfogadtak, amelyekben nemzeti és uniós szintű lépéseket is szorgalmaztak a felmerülő gondok mérséklése végett. A folyamatos egyeztetések mellett az Európai Bizottság széles körben elérhetővé tette azokat a platformokat, segédanyagokat, amelyek megkönnyítették a digitális oktatást.
Júniusban a Bizottság nyilvános online konzultációt indított, amely révén a polgárok tapasztalatait, észrevételeit kívánták összegyűjteni, az eredményeket pedig később beleépítették az új digitális oktatási cselekvési tervbe. A 2716 válaszadó az Európai Unió feladatát az oktatáspolitika ezen részterületén elsősorban a pedagógusok továbbképzésében, az infrastruktúra fejlesztésében, illetve a módszertani javaslatok kidolgozásában látta.
Az Európai Bizottság szeptember végén ismertette az átdolgozott digitális oktatási cselekvési tervét, amelyben – a véleményekre is reflektálva – három fő irányt jelölt ki, amerre fejlődnie kell ezen a téren a szakpolitikának. Ide tartozik a megfelelő környezet létrehozása a digitális oktatáshoz, a polgárok készségeinek javítása, valamint a tagállamok közötti kooperáció szorosabbra fűzése. Megvalósításuk érdekében egyebek között egy tanácsi ajánlás kidolgozásának, illetve egy európai digitális oktatási központ létrehozásának fontosságát emelték ki.
Az oktatás digitalizációja hosszú folyamat, sok más tényezőt is meg kell hozzá változtatni. A koronavírus-járvány felgyorsította az átalakulást, az abban való segítségnyújtásban pedig aktív szerepet vállalt az Európai Unió."
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Ezek a hírek vitték a húsvétvasárnapot a Mandineren.
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Nagyon reménykednek az ukránok, az Európai Bizottság pedig gyártja a forgatókönyveket.
Az Európai Unió egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, Brüsszel azonban mégsem lép fel az ukrán olajblokáddal szemben. A Barátság-kőolajvezeték körüli vita azt mutatja: a gyakorlat néha messze kerül az elvektől.
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
Az Európai Bizottság hosszú távú krízissel, egekbe szökő árakkal és ellátási zavarokkal számol, de érdemi választ nem ad a problémákra.
Könnyen cserbenhagyja az emlékezete, ha izgul? Az alábbi tíz rövid locsolóverset erre találták ki.
Egész héten folytatódik a lehűlés, várhatóan hideg és szeles időben választhatunk majd.
