Az Európai Parlament nyomást igyekszik gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy hagyja figyelmen kívül a jogállamisági mechanizmus kapcsán múlt csütörtökön kötött politikai alkut.
A jogállami fékről az EU27-ek vezetői által elfogadott nyilatkozatot „tartalmilag feleslegesnek” nevezi, az abban foglaltakat „az Európai Bizottságra nézve a végrehajtás során nem tartja jogilag kötelezőnek” és kilátásba helyezi a sürgősségi eljárás kezdeményezését az Európai Bíróságnál az a négypárti állásfoglalás-tervezet, amelyről szerdán készül szavazni az Európai Parlament – írta meg hétfőn este a Bruxinfo.
Az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, a Liberálisok és az Európai Zöldek által előterjesztett állásfoglalás-tervezet már az Európai Tanács jogszabályok értelmezéséhez való jogát is elvitatja és arra figyelmezteti a másik két intézményt, hogy számos jogi eszköz áll a rendelkezésére az uniós jog érvényesítésének kikényszerítésére.
„Az Európai Bizottságra a törvény mindig és minden körülmények között kötelező, mert ez a törvény”
A négypárti szövegtervezet felhívja a figyelmet arra, hogy „a jogállami rendelet alkalmazását, célját és tárgyi hatályát” egyértelműen meghatározza a szóban forgó rendelet jogi szövege, és „az Európai Tanács rendeletről elfogadott következtetéseinek tartalma felesleges”– írja a Bruxinfo.
„Ezért az Európai Tanács által elfogadott bármilyen politikai nyilatkozat nem szolgálhat jogszabály értelmezésére, miután annak értelmezése egyedül az Európai Bíróságra tartozik”
– áll az állásfoglalásban.
Az EP az állásfoglalásban azt is meg fogja erősíteni, hogy amennyiben egy tagállam keresetet nyújt be az Európai Bírósághoz, „a Parlament védelmébe veszi majd annak érvényességét a bíróság előtt és elvárja, hogy a Bizottság a Parlament álláspontja mellett lépjen fel támogatólag”. Ebben az esetben – fogalmaz a szövegtervezet – az EP sürgősségi eljárást fog kérni az Európai Bíróságtól – számol be a Bruxinfo.
A nyilatkozat tehát egyértelműen a Bizottság elnöke számára készült, kizárólag rajta múlik, hogy tartja-e magát az Európa Tanács által jegyzett megegyezéshez, mert annak nincs kötelező jogi ereje rá nézve. A nyilatkozat arra igyekszik rávenni Ursula von der Leyent, hogy az Európa Tanács ajánlását figyelmen kívül hagyva az eredeti, a Parlament által támogatott szigorú verziót hagyja jóvá a jogállamisági mechanizmus kapcsán. Emlékeztették őt arra is, hogy a Bizottságot a Parlament választotta meg, így elszámolással is a Parlament irányába tartozik. Ugyanakkor ennek az állásfoglalásnak – hasonlóan az Európa Tanács állásfoglalásához – szintén nincs semmilyen jogi kényszerítő ereje.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
Az Európai Parlament korábbi elnöke szerint Orbán olyan miniszterelnök, aki mindig a borotvaélen táncolta a politikai játékát, de nem hiszi, hogy ez valaha is az európai rendszer felbomlását okozza.
Egyértelmű szövetség köttetett a brüsszeli füstös szobákban.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
