Az Európai Parlament ragaszkodik a jogállamisági mechanizmushoz

A jogállami fékről az EU27-ek vezetői által elfogadott nyilatkozatot „tartalmilag feleslegesnek” nevezi, az abban foglaltakat „az Európai Bizottságra nézve a végrehajtás során nem tartja jogilag kötelezőnek” és kilátásba helyezi a sürgősségi eljárás kezdeményezését az Európai Bíróságnál az a négypárti állásfoglalás-tervezet, amelyről szerdán készül szavazni az Európai Parlament – írta meg hétfőn este a Bruxinfo. 

Az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, a Liberálisok és az Európai Zöldek által előterjesztett állásfoglalás-tervezet már az Európai Tanács jogszabályok értelmezéséhez való jogát is elvitatja és arra figyelmezteti a másik két intézményt, hogy számos jogi eszköz áll a rendelkezésére az uniós jog érvényesítésének kikényszerítésére. 

A négypárti szövegtervezet felhívja a figyelmet arra, hogy „a jogállami rendelet alkalmazását, célját és tárgyi hatályát” egyértelműen meghatározza a szóban forgó rendelet jogi szövege, és „az Európai Tanács rendeletről elfogadott következtetéseinek tartalma felesleges”– írja a Bruxinfo.

– áll az állásfoglalásban.

Az EP az állásfoglalásban azt is meg fogja erősíteni, hogy amennyiben egy tagállam keresetet nyújt be az Európai Bírósághoz, „a Parlament védelmébe veszi majd annak érvényességét a bíróság előtt és elvárja, hogy a Bizottság a Parlament álláspontja mellett lépjen fel támogatólag”. Ebben az esetben – fogalmaz a szövegtervezet – az EP sürgősségi eljárást fog kérni az Európai Bíróságtól – számol be a Bruxinfo.

A nyilatkozat tehát egyértelműen a Bizottság elnöke számára készült, kizárólag rajta múlik, hogy tartja-e magát az Európa Tanács által jegyzett megegyezéshez, mert annak nincs kötelező jogi ereje rá nézve. A nyilatkozat arra igyekszik rávenni Ursula von der Leyent, hogy az Európa Tanács ajánlását figyelmen kívül hagyva az eredeti, a Parlament által támogatott szigorú verziót hagyja jóvá a jogállamisági mechanizmus kapcsán. Emlékeztették őt arra is, hogy a Bizottságot a Parlament választotta meg, így elszámolással is a Parlament irányába tartozik. Ugyanakkor ennek az állásfoglalásnak – hasonlóan az Európa Tanács állásfoglalásához –  szintén nincs semmilyen jogi kényszerítő ereje.