„Sosem utasítottuk el kényes kérdések megvitatását” – hangsúlyozta Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter kedden. „Mostanra viszont azt tapasztaljuk, hogy ezek a kérdések teljesen át vannak politizálva. Ezért nem látjuk értelmét a párbeszéd folytatásának az Európai Unióval az emberi jogokról. Felfüggesztjük ezt a párbeszédet” – tette hozzá a tárcavezető.
Fehéroroszország felfüggeszti az emberi jogokról folytatott párbeszédet az Európai Unióval – közölte Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter kedden az Aljakszandr Lukasenka államfővel külpolitikai kérdésekről tartott értekezletet követően. Az SZB. Belarusz szegodnya című fehérorosz lap értesülése szerint Makej kijelentette, hogy az államfővel folytatott megbeszélésen a fehérorosz-uniós koordinációs csoport munkájának felfüggesztéséről döntöttek. A testületben az együttműködés különböző szféráiról folyt egyeztetés, a többi között az emberi jogokról.
„Sosem utasítottuk el kényes kérdések megvitatását”
„Sosem utasítottuk el kényes kérdések megvitatását” – hangsúlyozta a fehérorosz tárcavezető. „Mostanra viszont azt tapasztaljuk, hogy ezek a kérdések teljesen át vannak politizálva. Ezért
nem látjuk értelmét a párbeszéd folytatásának az Európai Unióval az emberi jogokról. Felfüggesztjük ezt a párbeszédet”
– tette hozzá.
Makej közölte, hogy az elnökkel folytatott megbeszélések eredményeképpen szakértői szintre mérsékelik az ország részvételét az EU keleti partnerség programjában, mert – mint mondta – próbálkozások voltak egy sor infrastrukturális, illetve régiók közötti projekt átpolitizálására ennek a kezdeményezésnek a keretében. Kiemelte, hogy a keleti partnerség rendezvényein ezen túl nem a tárcavezetők, hanem szakértőik képviselik majd Fehéroroszországot, az országos jelentőségű kérdéseket pedig Fehéroroszország állandó uniós nagykövete szintjén fogják megvitatni.
Az EU keleti partnerség programja 2009-ben indult
Az EU keleti partnerség programja 2009-ben indult. Célja a regionális együttműködés fejlesztése hat egykori szovjet tagköztársasággal: Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Georgiával, Moldáviával és Ukrajnával. Makej szerint nyilvánvaló a külföldi beavatkozás Fehéroroszország belügyeibe. „Bárhogy is próbálnák tagadni, országunk egy sor geopolitikai szereplő érdekeinek gyújtópontjába került, és valóságos geopolitikai küzdelem zajlik” – hangoztatta Makej, akit a BelTa fehérorosz hírügynökség idézett. Ilyen körülmények között – a tárcavezető szerint – Fehéroroszország kénytelen saját érdekei szerint eljárni.
Ugyanakkor leszögezte: Oroszország volt és marad Fehéroroszország legfőbb partnere és szövetségese, amellyel a minszki vezetés elmélyíti együttműködését.
Oroszország egyértelműen legfőbb stratégiai partnerünk és szövetségesünk, akárcsak Kína”
– jelentette ki Makej hozzátéve, ez nem jelenti azt, hogy országa lemondana a kölcsönös előnyös együttműködésről az uniós tagállamokkal.
Fehérorosz megmozdulások
Fehéroroszországban folyamatosak a megmozdulások az augusztus 9-ei elnökválasztás óta, amelyen Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő elnök a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát. Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító elnök elcsalta a választást. A hatóságok könyörtelen brutalitással igyekeznek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket. Lukasenka ismételten azt állította, hogy a megmozdulásokat külföldről irányítják.
(MTI)
Címlapkép: MTI/AP