Két számmal leírható a teljes EU-s gazdaság: egyik tragikusabb, mint a másik
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
Az olasz kormányzat illegális bevándorlással kapcsolatos kommunikációja a Conte-kormány tehetetlenségét jelzi. Luciana Lamorgese belügyminiszter nem lát kapcsolatot az Olaszországra nehezedő migrációs nyomás, illetve az olasz bevándorláspolitika között, de az uniós szintű újraelosztási mechanizmus bevezetésére igényt tart.
Luciana Lamorgese belügyminiszter egy televíziós interjú során az Olaszországra nehezedő migrációs nyomás fokozódásáról számolt be.
A politikus szerint az elmúlt két évhez képest jelentősen növekedett az illegális partraszállások száma.
Az Olaszországba érkező migránsok közel fele tunéziai, az afrikai országot – a koronavírus-járványon túl – jelenleg súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válság sújtja. Ebből következik az is, hogy a bevándorlók túlnyomó többsége a középosztályhoz tartozik.
A belügyminiszter ugyanis nem lát összefüggést az engedékeny baloldali migrációs politikai, illetve a megnövekedett illegális bevándorlás között. Szerinte egyedül a kibocsátó államokban uralkodó válság okolható az újabb migrációs hullámért.
Ugyanakkor Lamorgese – a meglátása szerint alapvetően nem olasz belpolitikai kérdésre – mihamarabbi megoldást vár Európától: az Európai Uniónak nagyobb szerepet kell vállalnia a migrációs helyzet kezelésében. Éppen ezért
Továbbá legális migrációs csatornák kialakítását is kilátásba helyezte.
A belügyminiszter műsorban megfogalmazott szavai gyakorlatilag a Conte-kormány tehetetlenségét tükrözik. A képernyőn képviselt álláspont ugyanis szöges ellentéte a nizzai terrorcselekményt kővető belügyminisztériumi vizsgálat eredményének, ami a tengeri úton érkező bevándorlók fokozott ellenőrzésének lehetőségeit mérte fel.
Maga Lamorgese – Gérald Darmanin francia belügyminiszterrel történő egyeztetést követően – vázolt is egy konkrét elképzelést, amely szerint a tunéziai kormánnyal való megegyezés esetén a Szicília és Tunézia közti nemzetközi vizeket tengeri, illetve légi katonai járművekkel kellene felügyelni az illegális bevándorlás és embercsempészet visszaszorítása érdekében.
Az önellentmondásokkal tűzdelt kormányzati kommunikáció mellett az olasz vezetést kellemetlenül érintette az is, hogy nem hívták meg a november 10-i csúcsra, melynek keretében Ausztria, Franciaország, Németország és Hollandia kormányfői, valamint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a terrorizmus elleni harc lehetőségeiről egyeztettek.
Gergi-Horgos Mátyás