Kedden délben Piskin emlékeztek meg a hősökről. Böjte Csaba beszédében felidézte, még tavaly döntés született arról, hogy emlékhellyé kellene alakítani a piski csata helyszínét. Ennek érdekében egy új alapítványt hoztak létre, amelyet éppen 2020. június 4-én, a trianoni döntés századik évfordulóján jegyeztek be hivatalosan. A dévai ferences szerzetes a Szent László Alapítvány jelképes születésnapja kapcsán azt mondta: „nem a gyász, a harag, a bosszú a jó válasz, hanem a teremtés”.
Böjte Csaba beszámolt arról is, hogy a múlt hét folyamán megérkezett az engedély a telek vásárlására, s október 6-án a pénzátutalás is megtörtént. „Szeretettel hívom Erdély népét, ne valakik ellen, hanem hőseink emlékére Piskin hozzunk létre egy emlékparkot” – fogalmazott Csaba atya, megemlítve, hogy bár romos állapotban, de még áll ezen a területen az a csárda, ahonnan háromszor is kitessékelték az osztrákokat.
Mint ismeretes, 1849. február 9-én vívták Bem József honvéd tábornok és Puchner Antal erdélyi császári főparancsnok seregei a sorsdöntő piski csatát, ahol véres küzdelem árán a lengyel származású hadvezér csapatai győzedelmeskedtek. Az apró falucska Dévától nyolc kilométerre keletre, a Sztrigy folyó bal partján fekszik, ahol Bem csapatai már az ütközet előtti napon, február 8-án elfoglalták állásaikat. A Rubiconline egy korábbi írása szerint a lengyel származású fővezér feladata egyszerű és világos volt: meg kellett akadályoznia, hogy a császáriak elfoglalják a Sztrigy felett épült, mintegy negyven méter hosszú fahidat. Miként Bem is megállapította: „ha elvész a híd, elvész Erdély is”, így aztán a Piski melletti átkelő később a magyar hadtörténet egyik legjelentősebb hídjának bizonyult. A Sztrigy két partját összekötő híd a honvédek kezén maradt, a következő hónapokban pedig Erdély is újra magyar uralom alá került.