A fehérorosz külügyminisztérium szerint a dokumentum „jóindulattal sem vehető komolyan”.
A fehérorosz külügyminisztérium csütörtökön „agresszív jellegűnek” minősítette az Európai Parlamentnek (EP) a fehéroroszországi helyzettel kapcsolatos határozatát, amely „semmilyen konstruktív elemet nem tartalmaz” – jelentette az Interfax orosz hírügynökség.
Az EP csütörtökön fogadta el a határozatot a fehéroroszországi helyzetről. Az uniós képviselők elítélték a fehérorosz hatóságokat, és támogatásukról biztosították az ellenzéket, valamint szankciók bevezetését sürgették Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, állami erőszakszervezetével, illetve a fehérorosz hatóságoknak támogatást nyújtó Oroszországgal szemben.
„A dokumentum egyértelműen agresszív jellegű, nem tartalmaz egyetlen konstruktív vagy végiggondolt elemet sem. Jóindulattal sem vehető komolyan. Érzelmi alapú javaslatok gyűjteménye, zavaros, sehová sem vezet” – fogalmazott a fehérorosz külügyminisztérium.
A tárca csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy „az Európai Parlament, amely komoly, objektív és demokratikus szervezetnek állítja be magát, nem tudta megtalálni magában azt a politikai akaratot, hogy saját orránál továbblásson, az egyoldalúságon felülemelkedjen, és ne váljon hagyományos közhelyek túszává”.
A közlemény szerint az EP határozata a fehérorosz felet arról győzte meg, hogy a strasbourgi testület „nem érti a Fehéroroszországban zajló folyamatokat, teljesen elrugaszkodott a valóságtól, amiért még az EU-tagországok állampolgárai is gyakran bírálják”.
A minszki külügyminisztérium szerint „nem ártana, ha az európai parlamenti képviselők rendelkeznének a nemzetközi jog minimális ismeretével, és tiszteletben tartanák más országok szuverenitását”.
Fehéroroszországban folyamatosak a tüntetések az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Lukasenka a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát. Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító elnök elcsalta a választást. A hatóságok könyörtelen brutalitással igyekeznek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az Európai Unió egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, Brüsszel azonban mégsem lép fel az ukrán olajblokáddal szemben. A Barátság-kőolajvezeték körüli vita azt mutatja: a gyakorlat néha messze kerül az elvektől.
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
Az Európai Bizottság hosszú távú krízissel, egekbe szökő árakkal és ellátási zavarokkal számol, de érdemi választ nem ad a problémákra.
Panyi Szabolcs és kollégái nem éreznék jól magukat a Lajtától nyugatra.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
A tiszások úgy gondolják, hogy nem készül a Tisza Párt energiaátállásra, mert nem hallják a saját fülükkel, miket mond Magyar Péter és Kapitány István – mondja Kocsis Máté.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 69. rész.
