A kutatók azt azonban nem tudták feltárni, hogy a gének ezen csoportja miért okoz komplikációkat Covid-19-betegeknél.
Magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák – állapították meg német kutatók. „Aki ezt a génváltozatot örökölte, háromszor nagyobb valószínűséggel kerül lélegeztetőgépre koronavírus-fertőzés esetén” – közölte Hugo Zeberg, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója.
Svante Pääbo vezetésével a német intézet tudósai voltak azok, akik több mint tíz éve a neandervölgyi ember teljes genetikai állományát megfejtették egy 38 ezer éves, Horvátországban előkerült neandervölgyicsontból nyert DNS-ből. A tudósok azt is kimutatták, hogy az Európában, Ázsiában és Amerikában elő mai emberek DNS-ének mintegy két százaléka a neandervölgyi embertől származik, azóta azt is bizonyították, hogy az afrikaiak DNS-ében is van valamiféle neandervölgyi örökség.
Az európai népesség 16 százalékánál megtalálható ez a géncsoport
A Nature című tudományos folyóiratban szerdán bemutatott tanulmányban Zeberg és Svante Pääbo azonosította gének azon csoportját, amelynek megléte növeli a kórházi kezelés és légzési elégtelenség kockázatát koronavírus-fertőzés esetén.
Megállapították hogy ezek a gének egy olyan csoporthoz tartoznak, amelyek a neandervölgyi embertől öröklődtek. Ez a géncsoport megtalálható az európai népesség 16 százalékánál, a dél-ázsiai populáció felénél, míg Afrika és Kelet-Ázsia lakói esetében egyáltalán nincs jelen.
„Kiderült, hogy ezeket a génváltozatokat a modern ember a neandervölgyiektől örökölte, amikor mintegy 60 ezer éve keveredett velük” – magyarázta Zeberg.
Maradtak még kérdések
A kutatók azt azonban nem tudták feltárni, hogy a gének ezen csoportja miért okoz komplikációkat Covid-19-betegeknél. „Nyugtalanító, hogy egy ilyen genetikai örökségnek a neandervölgyi embertől ilyen tragikus következményei vannak a mostani világjárványban. Ezt a lehető leggyorsabban meg kell vizsgálni” – mondta Pääbo.
A kutatók szerint a géncsoport nem egyenlően van jelen a különböző földrajzi térségekben. Miközben megtalálható a dél-ázsiaiak, különösen a bangladesiek mintegy felének a genomjában, az európaiaknak csak 16 százaléka hordozza.
A legnagyobb az előfordulása a bangladesieknél, 63 százalékuk hordozza. Az Egyesült Királyságban végzett kutatások például kimutatták, hogy az általános népességhez képest a bangladesi eredetűek esetében mintegy kétszer nagyobb a kockázata annak, hogy a beteg meghal koronavírus-fertőzés esetén.
Keveredés
A mai ember Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a neandervölgyiekkel. A két emberfaj mintegy 60 ezer éve találkozott, és majd 30 ezer évig élt egymás mellett. A neandervölgyi ember genetikai öröksége innen indult vándorútjára Európába és Ázsiába. Azóta számos kutatás bizonyította a neandervölgyi ember genetikai örökségét.
(MTI)
A humántudományok jelentős része intellektuális farokméregetés, ami leginkább a farok tulajdonosának fontos, másodsorban meg néhány okos embernek valahol fent az elefántcsonttornyokban.
A kormány történelmi béremelést biztosított a HUN-REN kutatóinak, amely 2027-re több mint duplájára növeli a hálózat költségvetési támogatását.
A leghatékonyabb módja a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentésének az, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor minél előbb leszokunk róla.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
Olyan találmányok fűződnek a magyarok nevéhez, amelyek az egész bolygó életében meghatározóak. Íme, a tíz legismertebb felfedezés, amely honfitársainknak köszönhető.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
Lebontják, majd teljesen újjáépítik a Hévízi Tófürdő fürdőházát. A pályázatot jövőre írják ki, 2028-ban indulhat a beruházás.
A Fővárosi Közgyűlés kormánypárti frakciójának vezetője elfogadhatatlannak nevezte a tervezett 2026-os költségvetést, közben a kormány nyújtana mentőövet Budapestnek.
