A 25 év alatti franciaországi muszlimok 74 százalékának a vallás fontosabb, mint a Francia Köztársaság alapértékei – derül ki a több mint öt évvel ezelőtti Charlie Hebdo-mészárlás most kezdődő perének apropóján készült felmérésből. Ebből az is kiderül: a muszlimok alacsonyabb arányban ítélik el határozottan a Charlie Hebdo-tragédiát, mint a teljes francia lakosság.
Szeptember 2-án megkezdődik a 2015 januárjában Párizsban elkövetett, tizenhét halálos áldozatot követelő terrortámadások pere. Ez alkalomból a Charlie Hebdo felmérést készíttetett az Ifop nevű közvélemény-kutató céggel a francia társadalomnak a mészárlásokkal, a sajtószabadsággal és a vallásos értékekkel kapcsolatos nézeteiről. Mint írják: annak érdekében, hogy megbízható adatokat nyerjenek, a klasszikus, ezerfős országos mintán kívül külön kikérték a véleményét ötszáz személynek, akik a franciaországi muzulmán közösséget reprezentálják. A felmérés a következőket állapította meg:
A franciák elfogadóbbak a vallásos érzékenységeket sértő karikatúrákkal szemben, mint korábban.
2006-ban, mikor a dán Jyllands-Posten Mohamed-gúnyrajzokat publikált, a támadások kereszttüzébe került lap mellett kiálló Charlie Hebdo pedig különkiadásban hozta le a dán rajzokat és saját hasonló témájú grafikáit, csupán 38 százalék vélekedett így. (Igaz – jegyzik meg a felmérést értelmező Jean Jaurès Alapítvány szakértői – akkor a hatalom legfelsőbb szintjeiről sokan bírálták a Charlie Hebdo „céltalanul provokáló” húzását, így tett például Dominique de Villepin kormányfő is.)
Ma a franciák 29 százalékát háborítják fel a vallási karikatúrák, 2006-ban még 36 százalék volt ez az aránya. A franciaországi muszlimok 69 százaléka úgy gondolja ugyanakkor, hogy a Mohamed-karikatúrákat közlő újságok hibáztak, és magas az így vélekedők aránya (47 százalék) a 25 év alatti franciák körében is – utóbbi réteg a karikatúrák kiváltotta felháborodáson is nagyobb arányban (47 százalék) osztozik.
„Kétségkívül a »tiszteletre« és a mások iránti »toleranciára« alapozó beszéd hatását látjuk itt, ami a fiataloknál elvi szembenállásban mutatkozik meg mindennemű, az »elnyomottként« érzékelt kisebbségeket potenciálisan sértő tartalom irányában” – írják a szakértők. Aláhúzzák: amellett, hogy a muszlim és a nem muszlim lakosság között a felháborodás kérdésében jelentős különbség mutatkozik (előbbiek 73 százaléka osztozik ezen érzésen, s 66 százalékuk megalapozottnak látja a Charlie Hebdo ellen indított pereket), a protestáns és a katolikus franciák is nagyobb arányban háborodnak fel a karikatúrák miatt az átlagnál (46 és 55 százalék).
A franciáknál a merényleteket határozottan elítélők aránya 88 százalék, a muzulmánoknál 72 százalék. Emellett a muzulmánok 10 százaléka ítéli el a Kouachi fivéreket, „de osztozik egyes indítékaikon”, 5 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem ítéli el a vérengzést, 13 százalékuk pedig közömbös az eseményekkel kapcsolatban. A 25 év alatti muszlimok 26 százaléka nem ítéli el explicit módon a merényleteket, 13 százalékuk pedig elítéli őket, de osztozik az elkövetők egyes indítékain. A kutatók hangsúlyozzák: a vérengzéssel szembeni közöny a 25 év alatti francia fiatalok rétegében is jellemzőbb, 21 százalékuk nem ítéli el expliciten a támadásokat, ez számításuk szerint hat nem muszlim fiatalból egyet jelent.
A közvélemény-kutatók arra kérték a megkérdezetteket, hogy képzeljék magukat a vérengzés másnapjára. A muszlimok 41 százaléka jelenti ki: a merénylet másnapján nem adózott volna egyperces csönddel az áldozatok emlékének (a teljes francia lakosságnál 20 százalék ez az arány), 61 százalékuk nem vonult volna fel a Je suis Charlie-jelszó alatt, negyedük pedig bevallja: sértő kijelentéseket tett volna a megemlékezés közben (ez az arány 34 százalék a külvárosokban élő muzulmánok esetében).
A teljes francia lakosságnak csupán 17 százaléka képviseli ezt az álláspontot. Az elemzésből az is kiderül, hogy egyre több muzulmán gondol az „egyedül igaz vallásként” az iszlámra, jelenleg 61 százaléknyian vélekednek így, ez a szám 2016-ban még hat százalékkal alacsonyabb volt.
Azt a nézetet, miszerint az iszlám összeegyeztethetetlen a francia társadalom értékeivel, a muszlimok 29 százaléka, a fiatal muszlimok 45 százaléka vallja – és egy korábbi felmérés szerint a francia összlakosság 61 százaléka.
(Nyitókép: MTI Fotóbank)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az iszlamista eredőjű antiszemita támadások világszerte szaporodnak, a keresztények és a zsidók napi fenyegetésben élnek szerte a világban.
Már a szomszédban sem hisznek az ukrán csodában.
Megnzétük, melyik párt várhatja biztosabb pozícióból a 2026-os választást Magyarországon.
Érdemes megjegyezni: a Magyar Társadalomkutató nevű intézet volt a 2022-es választás előtt a legpontosabb kutatóintézet.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
Kiszivárgott hangfelvételek mutatják meg Nagy Ervin valódi politikai világát: nosztalgia a 2009-es megszorítások után, baloldali álmok és vágyakozás egy generáció kihalása után.
A Nézőpont Intézet vezetője szerint a Tisza Párt elnökének viselkedése méltatlan még egy önjelölt kormányfőhöz is.
